Sekély vízterek mikroszkópikus rákközösségeinek vizsgálata és paleoökológiai rekonstrukciója = Microcrustacean community structure and its paleoecological reconstruction in shallow waters

Korponai, János and Braun, Mihály and Forró, László (2010) Sekély vízterek mikroszkópikus rákközösségeinek vizsgálata és paleoökológiai rekonstrukciója = Microcrustacean community structure and its paleoecological reconstruction in shallow waters. Project Report. OTKA.

Preview

PDF 49098_ZJ1.pdf Download (397kB)

Abstract

2004 és 2009 között a kis-balatoni Zalavári-víz, a Balaton (Siófoki és Keszthelyi medencék) és két tiszai holtág (timári Morotva-tó és a Marótzugi Holt-Tisza) üledékének paleolimnológiai vizsgálatát végeztük el. (1) Megállapítottuk, hogy a kladocerák reprezentáltsága az üledékben és a vízben nagyon hasonló. Az erősebben kitinizált (Chydoridae) fajok reprezentáltsága nagyobb az üledékben, mint a víztestben. Az intenzív gyűjtési program ellenére a recens mintából bizonyos fajok hiányozhatnak, de az üledékből is hiányoznak a gyengébben kitinizát fajok maradványai. A recens állomány fajokban gazdagabb, de az üledék diverzitása magasabb. A megfelelő faunisztikai felméréshez mindenképpen szükséges az üledék vizsgálata. (2) A holtágak fúrásanyagában az áradások nyomai jól felismerhetőek. A vízállás alapján megállapított korok jó egyezést mutattak a radiometrikus módszerrel kapott adatokkal. A Tisza mai medrének kialakulását közvetlenül megelőző időszakban (1876-1919) az üledékképződés sebessége igen gyors volt (5,68 cm/év), később üledékképződés lassult (1,44 cm/év). (3) A kis-balatoni Zalavári-víz üledékéből megállapítottuk, hogy a Balaton vízszintje a jelenkortól számítva 8600 kal. BP és 5000 kal. BP között volt a legmagasabb, az ezt megelőző és követő időszakokban a vízszint jóval alacsonyabb volt. Balaton esetében sem a Keszthelyi medencében sem a Siófoki medencében megőrződött a kladocera maradványok nem alkalmasak a vízszint változások detektálására. | Between 2004 and 2009 a paleolimnological research of the sediment in the Zalavári Pond in Kis-Balaton wetland, in Lake Balaton (Siófok and Keszthely basin) and in two oxbow lakes of the Tisza river took place. We concluded that the persence of cladoceran is very similar in the sediment and water body. In fact, the presents of well chitinised species in sediment tend to be notable than in the water body. The remains of weakly chitinised species were not found. On one hand the recent fauna is richer in terms of overall quantity of species, on the other hand the species diversity is more significant in the sediment. Beside intensive sampling protocol we must analyse the sediment to find correct faunistical record. The signs of flood events can be well determined in the cores from the oxbow lakes. Ages determined by records of heavy floods show significant similarity with the radiometric data. The sedimentation in oxbow lakes of the Tisza river was much faster (5.68 cm/year) prior to the flood defence contructions (1876-1919) than after (1.44 cm/year). Analysis of the sediment profile from Zalavári Pond in Kis-Balaton wetland, we concluded that the highest water level in Lake Balaton was between 8600 cal. BP and 5000 cal. BP but much lower water level reconstructed before 8600 cal. BP and after 5000 cal. BP. We also found, the remains of cladoceran from Keszthely and Siofok basin were not adequate for reconstructing water level changes.

Actions (login required)

Edit Item