Lakossági üvegházgáz kibocsátások és semlegesítésének lehetőségei = Greenhouse gas emissions of population and opportunities of neutralise

Patocskai, Mária and Győrfi, Tamás (2013) Lakossági üvegházgáz kibocsátások és semlegesítésének lehetőségei = Greenhouse gas emissions of population and opportunities of neutralise. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 11 (2). pp. 341-350. ISSN 1589-4673

Preview

Text 16_Patocskai.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (1MB) | Preview

Abstract

A környezeti problémák globálissá válása miatt egyre időszerűbbé válik a lakossági fogyasztásból származó környezetterhelés számszerűsítése. Ennek különböző módjai közül a lakosság fosszilis erőforrásokon alapuló életviteli tevékenységeiből származó ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátás kiszámítását választottam. Ehhez három legnagyobb energiafogyasztással járó tevékenységünkhöz felhasznált energiamennyiséget vettem alapul: a villamosenergia-felhasználást, a közlekedést és a fűtést. Ezek alapján a hazai átlagot, valamint hét alföldi település egy főre eső átlagát számoltam ki. Ahhoz, hogy az eredményeket értelmezni lehessen, ezért a kapott ÜHG értékeket először összehasonlítottam a hazai ÜHG leltárral. További értelmezés miatt területalapúvá váltottam őket: összehasonlítottam a hazai erdők elnyelő kapacitásával. Vizsgáltam még, hogy a kiválasztott tevékenységek során felszabaduló ÜHG-ok hogyan aránylanak a felhasznált energiamennyiségekhez. Az eredmények rávilágítanak életvitelünk energiaigénylő tevékenységeiből származó környezetszennyezés mértékére: a lakosság környezeti problémákkal kapcsolatos személyes felelőssége, a fogyasztói felelősség egyáltalán nem elhanyagolható. | Due to globalization of environmental problems it becomes increasingly topical to quantify environmental impacts from household consumption. From the different methods available I have chosen the calculation of GHG (greenhouse gas) emissions, wich is based on lifestyle connected population activities derived from fossil resources. I have relied on the three lifestyle connected activities involving the highest energy consumption: electricity consumption, transport and heating. Based on the above strategy the national average and the average per capita of seven plain towns were calculated. In order to be able to interpret the results, first the resulting values were compared to the GHG national inventories. For further clarification I converted them (the results) into area based data: comparing them to the absorbing capacity of the Hungarian forests. I have also examined the ratio of greenhouse gases and of the energy used by the chosen lifestyle connected activities. The results shed light on the extent of pollution deriving from energy requiring human activities. The personal responsibility of the general public aware of environmental issues and consumer responsibility are not at all negligible.

Actions (login required)

Edit Item