A major depresszív zavar és a bipoláris zavar adminisztratív prevalenciájának becslése a felnőtt korú magyar népességben a Nemzeti Affektív Betegségek Regiszterének adatai alapján = Estimating the administrative prevalence of major depressive disorder and bipolar disorder among the Hungarian adult population based on data from the National Registry of Affective Disorders

Kunovszki, Péter and Bálint, Lajos and Rihmer, Zoltán and Kapitány, Balázs and Leleszi, András and Lazáry, Judit and Fehér, László and Horváth, András and Ézsi, Robin and Kapitány-Fövény, Máté and Döme, Péter (2026) A major depresszív zavar és a bipoláris zavar adminisztratív prevalenciájának becslése a felnőtt korú magyar népességben a Nemzeti Affektív Betegségek Regiszterének adatai alapján = Estimating the administrative prevalence of major depressive disorder and bipolar disorder among the Hungarian adult population based on data from the National Registry of Affective Disorders. ORVOSI HETILAP, 167 (4). pp. 137-147. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p137.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (390kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A major depresszív zavar és a bipoláris zavar a betegek szempontjából jelentős életminőség-romlással, míg – gyakoriságuk miatt – össztársadalmi szinten komoly financiális terhekkel jár együtt. Tudomásunk szerint hazánkban, a teljes populációban, korábban még nem vizsgálták az e kórképek miatt az államilag finanszírozott ellátórendszerben kezelt betegek számát (az ún. „adminisztratív prevalenciát”), illetve – ebből következően – azt sem, hogy hogyan aránylik ez a korábbi, standardizált kérdőívekkel végzett, populációs mintákban talált valós gyakoriságokhoz, vagyis az ún. „epidemiológiai prevalenciához”. Célkitűzés: A major depresszív zavar, illetve a bipoláris zavar egyéves adminisztratívprevalencia-értékeinek becslése. Módszer: A Nemzeti Affektív Betegségek Regiszterében rögzített – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) származó – adatok elemzésével, kétféle kritériumrendszer (amelyeket „megengedő”, illetve „restriktív” protokollnak neveztünk el) használatával, a közfinanszírozott ellátórendszerben major depresszív zavar/bipoláris zavar miatti megjelenések és/vagy az e kórképek kezelésében használatos, ártámogatott gyógyszerek vénykiváltása alapján azonosított személyek számának meghatározása a 2024-es évre vonatkozóan, majd az adminisztratívprevalencia-értékek kiszámolása. Eredmények: A major depresszív zavar egyéves adminisztratív prevalenciáját, a „megengedő”, illetve a „restriktív” protokollt használva, a felnőtt korú népességben 2,12%-nak (férfiak: 1,26%; nők: 2,90%), illetve 1,70%-nak (férfiak: 0,98%; nők: 2,35%) találtuk. A bipoláris zavar vonatkozásában ugyanezek az értékek a következők voltak: 0,71% (férfiak: 0,55%; nők: 0,85%), illetve 0,60% (férfiak: 0,46%; nők: 0,73%). Megbeszélés: Vizsgálatunkban a hazánkban működő egészségbiztosítási alap, azaz a NEAK adatait feldolgozva becsültük meg a major depresszív zavar, illetve a bipoláris zavar egyéves adminisztratívprevalencia-értékeit. Ezeket a két kórkép egyéves epidemiológiai prevalenciájával összehasonlítva egyértelműen látszik, hogy mindkét betegség aluldiagnosztizált és/vagy alulkezelt hazánkban. Következtetés: A súlyos hangulatzavarban szenvedő betegeknek csupán cca. egynegyede jelenik meg a közfinanszírozott ellátórendszerben. Vizsgálatunknak számos limitációja van, amelyek csökkenthetik az adminisztratív prevalenciára vonatkozó becsléseink pontosságát. Orv Hetil. 2026; 167(4): 137–147. | Introduction: Major depressive and bipolar disorder cause deterioration in the quality of life for patients and, due to their prevalence, result in serious financial losses at the societal level. To our knowledge, the number of patients treated for these disorders in the state-funded Hungarian healthcare system (the so-called “administrative preva- lence”) has not yet been examined at the level of the entire population. As a result, no study has yet been conducted to determine how the administrative prevalence compares to the true prevalence established in previous epidemio- logical studies using standardized questionnaires and population samples (i.e., the so-called “epidemiological preva- lence”). Objective: Estimating the 12-month administrative prevalence values for major depressive disorder and bipolar dis- order. Method: Using data from the National Affective Disorders Register – sourced from the National Health Insurance Fund (NEAK) – and two sets of criteria (namely, “permissive” and “restrictive” protocols) to determine the number of individuals identified on the basis of their appearance in the publicly funded healthcare system and/or the dispens- ing of subsidized medicines used to treat major depressive disorder/bipolar disorder in 2024, and then calculating the administrative prevalence rates. Results: Using the “permissive” and “restrictive” protocols, we found the one-year administrative prevalences of major depressive disorder to be 2.12% (male: 1.26%; female: 2.90%) and 1.70% (male: 0.98%; female: 2.35%), respec- tively. For bipolar disorder, the same figures were 0.71% (male: 0.55%; female: 0.85%) and 0.60% (male: 0.46%; female: 0.73%). Discussion: Based on data from NEAK, we determined the 12-month administrative prevalence values for major de- pressive disorder and bipolar disorder. Comparing these with the annual epidemiological prevalences of the two disorders, it is clear that both conditions are underdiagnosed and/or undertreated in Hungary. Conclusion: Only about a quarter of patients with severe mood disorders appear in the publicly funded healthcare system. Our study has several limitations that may reduce the accuracy of our administrative prevalence estimates.

Actions (login required)

Edit Item