A sírás sokszínűsége és kapcsolati jelentősége csecsemő- és kisgyermekkorban : különös tekintettel az atipikus sírás jellemzőire = Diversity and relational significance of crying in infancy and early childhood : A multidisciplinary review

Napravszky, Noémi and Mészáros, Andrea and Gulácsi, Ágnes and Danis, Ildikó (2025) A sírás sokszínűsége és kapcsolati jelentősége csecsemő- és kisgyermekkorban : különös tekintettel az atipikus sírás jellemzőire = Diversity and relational significance of crying in infancy and early childhood : A multidisciplinary review. MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE, 80 (3). pp. 445-459. ISSN 0025-0279

Preview

Text 0016-article-p445.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (382kB) | Preview

Abstract

Háttér és célkitűzések: A sírás evolúciós eredetű jelzés. Az újszülött és a növekedő gyermek természetes idegrendszeri fejlődésének része, valamint a korai kommunikáció és az intenzív belső diszkomfort (pl. fájdalom, éhség, szomjúság, félelem, unalom stb.) ösztönös kifejezési módja. A sírás a csecsemők fiziológiai szükségleteiről és pszichés állapotáról egyaránt árulkodik, motiválva a szociális környezetet a sírás megszüntetésére és a gyermek aktuális igényeinek kielégítésére. Szakirodalom-kutatásunk célja, hogy rövid áttekintést nyújtson néhány fontosabb hazai és nemzetközi szakirodalomra alapozva a kora gyermekkori sírás jellegzetességeiről, különös tekintettel az atipikus sírásviselkedés szülő-gyermek kapcsolati vonatkozásaira. Módszer: Szakirodalom-kutatásunk során számos releváns hazai és nemzetközi tanulmányt tekintettünk át, melyeket elsősorban monográfiákban, szerkesztett kötetekben, valamint elektronikus adatbázisokban kerestünk a téma széles körű, multidiszciplináris megközelítéseinek megismerése érdekében. Eredmények: A szakemberek és az érintett szülők beszámolói alapján az erőteljes vagy ún. excesszív sírás, a fokozott ingerlékenység (irritabilitás) és a nyűgösködő viselkedés gyakrabban fordul elő atipikus fejlődésmenettel jellemezhető gyermekeknél, mint neurotipikus fejlődés esetén, ugyanakkor egyes állapotokban a sírás mint jelzőfunkció alacsony intenzitásával is találkozhatunk. Következtetések: Az eltérő és/vagy excesszív sírás megnehezítheti a szülő és a gyermek harmonikus egymásra hangolódását, a válaszkész szülői gondoskodást a korai időszakban, valamint fokozott kockázatot jelenthet a bántalmazó gondozói viselkedés megjelenése tekintetében is. Mivel az erőteljes sírással való megbirkózás valódi kihívást jelenthet a szülők számára, a téma multidiszciplináris szemléletű megközelítése mindenképpen nagyobb figyelmet érdemel mind a kutatás, mind a gyakorlati segítségnyújtás szempontjából. | Background and aims: Crying is an evolutionary signal. Part of the natural neurodevelopment of the newborn and growing child, and an instinctive expression of early communication and intense internal discomfort (e.g. pain, hunger, thirst, fear, boredom, etc.). Crying reveals both the infant's physiological needs and the psychological state, and motivates the social environment to stop crying and meet the child's current needs. The aim of our literature review is to provide a brief overview of the characteristics of crying in early childhood, based on some of the key national and international literature, with a particular focus on the parent-child relationship aspects of atypical crying behaviour. Methods: Our comprehensive literature review included a number of relevant national and international studies, mainly in monographs, edited volumes, and electronic databases in order to explore a wide range of multidisciplinary approaches to the topic. Results: According to reports from professionals and concerned parents, intense or excessive crying, increased irritability and fussy behaviour are more common in children with atypical developmental trajectories, than in neurotypical development, while in some conditions we can detect also low intensity of crying as a signalling function. Conclusions: Atypical and/or excessive crying can make it difficult for parents to achieve parent-child harmony and responsive parental care in the early years. Furthermore, the findings suggest an increased risk of abusive caregiving behaviours. As coping with excessive crying can be a real challenge for parents, a multidisciplinary approach to the issue is certainly worth more attention, both in terms of research and practical support.

Actions (login required)

Edit Item