Mlinkó, Renáta and Borhi, Noémi and Lőrincz, Borbála Elvira (2025) Folyamatos változásban az állapotmegismerés : A gyógypedagógiai pszichológiai állapotmegismerés aktuális kihívásai : Ajánlva Lányiné dr. Engelmayer Ágnes 95. születésnapjára = Assessment in continuous change : Current challenges of psychology of special needs assessment : Dedicated to the 95th birthday of Lányiné dr. Engelmayer Ágnes. MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE, 80 (3). pp. 460-478. ISSN 0025-0279
|
Text
0016-article-p460.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (404kB) | Preview |
Abstract
Háttér és célkitűzések: A gyógypedagógus-pszichológus kettős végzettség sajátos látásmódja meghatározó a gyógypedagógiai pszichológiai állapotmegismerés során. Az állapotmegismerési szemlélet elsősorban a gyermekek világára irányulóan kezdett terjedni az elmúlt évtizedben: ahogy Lányiné Engelmayer (2014) fogalmaz: új szemléleti elem a diagnosztizálás helyett az assessment kifejezés használata. A jogszabályi háttér változása mentén megjelenő, a felnőttvilággal kapcsolatos állapotmegismerésre vonatkozó specifikumok újabb változásokat eredményeztek az állapotmegismerési folyamatokról való gyógypedagógiai pszichológiai gondolkodásban. A felnőtt személyek gyógypedagógiai pszichológiai állapotmegismerési folyamatai során fókuszban a köznevelés, felsőoktatás színterein zajló tanulási folyamatokkal és fogyatékossággal összefüggő diagnosztikai és támogatást előkészítő kérdések állnak. A gyógypedagógia nyolc szakirányával összefüggő szakirány-specifikus gyógypedagógiai tartalmak és a biológiai károsodástól a társadalmi részvétel akadályozottságáig vezető kontinuum mentén szintetizálni szükséges a gyógypedagógia és pszichológia ismeretrendszerének egyes módszertani elemeit. Módszer: Az áttekintés során a hazai vonatkozó szakirodalmakból indultunk ki, mivel a gyógypedagógiai pszichológiai állapotmegismerés sajátosan magyar gyökerekből táplálkozik, és az állapotmegismerési folyamat irányultságában is vannak speciálisan magyar vonatkozások (pl. ellátási kategóriák). A feldolgozás során szorosan kapcsolódtunk Lányiné Engelmayer Ágnes 2014-ben megjelent, a témában született szintetizáló tanulmányához. Eredmények és következtetések: A felnőtt életkorban keletkező fogyatékosság megállapításának kérése esetén az esetkezelés sokszor a kliens identitásának újraalakulásával, az életében jelen lévő krízissel azonos időszakban válik szükségessé. A diagnosztikus és konzultációs tevékenység ilyenkor egy nagyon szenzitív időszakban történik, a kliens-szakember kapcsolat dinamikája, a találkozás idői, tartalmi keretei sajátosak, és lényegesen térnek el a gyermekkorban, szülői jelenlét mellett végzett esetkezelésektől. Ezeknek a specifikumoknak az összefoglalása segíti az állapotmegismerés gyakorlatának teljes életívre vonatkozó átgondolását, az állapotmegismerési folyamat módszertani tervezésétől a kliensekkel közös konzultációig. | Background and aims: The special viewpoint of dual qualification in special needs education and psychology is decisive for the psychology of special needs assessment. The assessment approach started to spread in the last decade primarily in the child-oriented world: as Lányiné Engelmayer declares: using the term assessment instead of diagnostics is a new conceptual element. Along the change of legislative background, the appearing specifics of adulthood assessment has led to further changes in ways of thinking in psychology of special needs according to assessment procedures. Psychology of special needs assessment procedures in adulthood focus on questions connected to general education, learning processes in higher education, diagnosing disability and establishing support. It is necessary to synthetise methodological elements of the knowledge from special needs education and psychology along the continuum from biological impairment to limitation of social participation and the eight special needs specialization. Method: We started the review from the related national literature, because psychology of special needs is nourished from specific Hungarian roots and the orientation of assessment procedure has also special Hungarian aspects (e.g., support categories). In the process, we closely followed the synthesis study on this topic by Ágnes Lányiné Engelmayer, published in 2014. Results and conclusions: In the case of requesting declaration of adulthood onset disability, case management often becomes necessary at the same time-period as client's identity is being reconstituted and crisis occurs in their lives. Diagnostic and consultation activity take place in a very sensitive period, the dynamics of the client-professional relationship, time and content parameters of the meetings are specific and significantly differ from case management in childhood with the presence of parents. A summary of these specificities helps to think through the practice of assessment in a whole life perspective, from the methodological planning of the assessment procedure to the consultation with the clients.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Uncontrolled Keywords: | psychology of special needs; assessment; adulthood; gyógypedagógiai pszichológia; állapotmegismerés; felnőttkor; |
| Subjects: | B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BF Psychology / lélektan |
| SWORD Depositor: | MTMT SWORD |
| Depositing User: | MTMT SWORD |
| Date Deposited: | 30 Jan 2026 07:16 |
| Last Modified: | 30 Jan 2026 07:16 |
| URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/232879 |
Actions (login required)
![]() |
Edit Item |




