A dialektikus viselkedésterápia alkalmazhatósága intellektuális képességzavarral élő személyek érzelemszabályozásának fejlesztésében : Átfogó áttekintés = Applicability of dialectical behavior therapy in enhancing emotion regulation among individuals with intellectual disabilities: A scoping review

Horváth, Sára and Csákvári, Judit (2025) A dialektikus viselkedésterápia alkalmazhatósága intellektuális képességzavarral élő személyek érzelemszabályozásának fejlesztésében : Átfogó áttekintés = Applicability of dialectical behavior therapy in enhancing emotion regulation among individuals with intellectual disabilities: A scoping review. MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE, 80 (3). pp. 523-545. ISSN 0025-0279

Preview

Text 0016-article-p523.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (402kB) | Preview

Abstract

Háttér és célkitűzések: Az áttekintés célja feltárni a dialektikus viselkedésterápia (dialectical behaviour therapy, DBT) alkalmazhatóságát felnőttkorú, intellektuális képességzavarral élő személyek körében: milyen indikációk esetén alkalmazható a DBT, milyen adaptációk vannak használatban a gyakorlatban, és mennyire eredményesek ezek a beavatkozások a gyakorlatban. Módszer: A PRISMA–ScR irányelveit követve a Google Scholar, Ebsco és a Web of Science felületén kerestünk 2013–2024 között megjelent, angol nyelvű, lektorált tanulmányokat. A beválogatási kritériumoknak 12 cikk felelt meg. Eredmények: A DBT leggyakrabban érzelemszabályozási nehézségek és kihívást jelentő viselkedések jelenléte, valamint komorbid borderline személyiségzavar esetén alkalmazható. A módszer jellemzően egyszerűsített nyelvezettel, vizuális segédanyagokkal, hosszabb vagy többször ismételt modulfelépítéssel, valamint a gondozók/segítők bevonásával került adaptálásra. A kvalitatív beszámolók javuló érzelemszabályozást, társas készségeket jeleztek. A terápián részt vevők többségében pozitívan értékelték a folyamatot és a terápia hasznosságát. A kvantitatív vizsgálatok többségében pozitív, de statisztikailag nem mindig szignifikáns változások mutatkoztak a distressz, a kihívást jelentő viselkedések és a globális funkcionálás terén. Következtetések: Az adaptált DBT ígéretes beavatkozás az intellektuális képességzavarral élő felnőttek érzelemszabályozási és társas nehézségeinek kezelésére, kihívást jelentő viselkedéseinek csökkentésére, de a rendelkezésre álló bizonyítékok jelenleg korlátozottak. A gyakorlatban indokolt a programok hosszabb időtartamú, ismétlődő ciklusokban történő megvalósítása, rendszeres „felfrissítő” ülésekkel, valamint a kliens környezetének aktív bevonásával. További, nagy mintás, kontrollált vizsgálatokra lenne szükség az adaptált DBT hatékonyságára vonatkozó megbízhatóbb következtetések levonásához. | Background and aims: The aim of this review is to explore the applicability of dialectical behaviour therapy (DBT) among adults with intellectual disabilities: in which indications DBT is applied, what adaptations are used, and how effective these interventions are in practice. Method: Following PRISMA–ScR guidelines, we searched Google Scholar, Ebsco and Web of Science for English-language peer-reviewed studies published between 2013 and 2024. Twelve articles met the inclusion criteria. Results: DBT was most often applied in the presence of emotion-regulation difficulties and challenging behaviours, as well as comorbid borderline personality disorder. The method was typically adapted with simplified language, visual aids, longer or repeatedly delivered modules, and the involvement of carers/supporters. Qualitative reports indicated improved emotion regulation and social skills; most participants evaluated the process and its usefulness positively. In most quantitative studies positive but not always statistically significant changes were found in distress, challenging behaviours, and global functioning. Conclusions: Adapted DBT is a promising intervention for addressing emotion regulation and social difficulties and for reducing challenging behaviours in adults with intellectual disabilities, but the available evidence is currently limited. In practice, programmes should be delivered over longer periods, in repeated cycles with regular “refresher” sessions, and with the active involvement of the client's environment. Further large-sample, controlled studies are needed to draw more reliable conclusions about its effectiveness.

Actions (login required)

Edit Item