Some Effects of Biochar on Soil Microorganisms = A bioszén néhány hatása a talaj mikroorganizmusaira: áttekintő cikk

Dayoub, Evan and Tóth, Zoltán and Anda, Angéla (2024) Some Effects of Biochar on Soil Microorganisms = A bioszén néhány hatása a talaj mikroorganizmusaira: áttekintő cikk. GEORGIKON FOR AGRICULTURE: A MULTIDISCIPLINARY JOURNAL IN AGRICULTURAL SCIENCES, 28 (1). pp. 1-19. ISSN 0239-1260

Preview

Text 01_Dayoubetal.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (642kB) | Preview

Abstract

Using biochar as a soil amendment is suggested to be a win/win technology for enhancing physical and chemical soil properties, yet little is known about the effects of biochar on soil microorganisms. This review underscores twofold of soil microbiological features studied in short-term experiments. 1) microbial biomass carbon (MBC), microbial biomass nitrogen (MBN), and basal soil respiration (BSR). 2) β-glucosidase, dehydrogenase, and urease enzymes activities under different doses and types of biochar and soil. MBC, MBN, BSR β-glucosidase, dehydrogenase, and urease and enzymes activities responded to biochar application depending on biochar dose, type, inorganic fertilizer application, soil type and cultivated plant. MBC, MBN, and BSR increased linearly after gradual amendments of cotton straw biochar while just low doses were effective for raising β-glucosidase, and dehydrogenase activities. Only high doses of wheat and corn straw biochar were effective to increase MBC while linear increments were witnessed under swine manure biochar. Across all biochar types, MBN showed an upward trend with increasing biochar rates hitting the heyday at the highest doses. On the other side, wheat straw and apple branch biochar caused gradual increments in β-glucosidase and urease activity with NPK (nitrogen-phosphorous-potassium) amendment after 72 months. | A bioszén talajjavítóként való felhasználása a talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak javítására szolgáló win/win technológia, ugyanakkor keveset tudunk a bioszén talaj mikroorganizmusokra gyakorolt hatásairól. Ez az áttekintés a talaj mikrobiológiai jellemzőinek változásaira hívja fel a figyelmet, melyek a következők:1) mikrobiális biomassza szén (MBC), mikrobiális biomassza nitrogén (MBN) és bazális talajlégzés (BSR) alakulása. 2) A β-glükozidáz, dehidrogenáz és ureáz enzimek aktivitása különböző dózisokban és eltérő típusú bioszenekben. Az MBC, MBN, BSR β-glükozidáz, dehidrogenáz, ureáz enzimek aktivitása reagált a bioszén kijuttatására a dózistól, a bioszén típustól, a szervetlen műtrágya kijuttatásától és a termesztett növénytől függően. Az MBC, MBN és BSR lineárisan nőtt a gyapotszalma bioszén kijuttatást követően, még az alacsony dózisok is hatásosak voltak a βglükozidáz és a dehidrogenáz aktivitás növelésére. Csak nagy dózisú búza és kukorica szalmából származó bioszén hatékonyan növelte az MBC-t, míg a sertéstrágyából nyert bioszén esetében ez az emelkedés lineáris volt. Az MBN az összes bioszén típust tekintve emelkedő tendenciát mutatott, és a bioszén arányának növekedése a legmagasabb dózisok mellett volt alegnagyobb. A búzaszalma alkalmazása három időszakban (48, 60 és 72 hónap) jelentősen csökkentette az ureáz aktivitást, míg a BSR csak a leghosszabb távú megfigyelésben csökkent nagyobb mértékben. A másik oldalon a búzaszalma bioszén a β-glükozidáz és az ureáz aktivitás fokozatos növekedését okozta NPK (nitrogén-foszfor-kálium) adagolásnál 72 hónappal a kijuttatás után.

Actions (login required)

Edit Item