Adj király, katonát! : Hadvezetés és mozgósítás Magyarországon 1552-ben

Kanász, Viktor and Ujj, Zoltán and Virovecz, Nándor (2025) Adj király, katonát! : Hadvezetés és mozgósítás Magyarországon 1552-ben. In: Kortalan Kelet-Európa. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 299-319. ISBN 9789634899082; 9789634899099

Preview

Text AdjkiralykatonatHadvezetesesmozgositasMagyarorszagon1552-ben_In_Kortalan_Kelet-Europa.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Közép-Európát, s a Magyar Királyság sorsát a 16. század közepén legalább három nagy krízis befolyásolta: a protestáns reformáció terjedése, az oszmán előretörés Magyarországon és a Mediterráneumban, illetve a Habsburg–Valois rivalizálás. E három fenyegetés 1552-ben egyszerre aktivizálódott. 1552 a magyar történettudományban és a történeti emlékezetben egyaránt központi, ugyanakkor legalább annyira félreértésekkel és tévhitekkel terhelt téma. A kialakult válsághelyzet miatt I. Ferdinánd Passauba távozott, hogy ott a felkelő hercegekkel tárgyaljon, helyettesként pedig legidősebb fiát, Miksa főherceget a magyarországi hadszíntér főparancsnokaként hagyta Bécsben. Ferdinánd csapatai közül talán a legnehezebb helyzetben a Giovanni Battista Castaldo vezette erdélyi expedíciós hadsereg volt, amelynek működését korábban egyértelműen negatívan értékelték. A források alapján Castaldo működése nem volt eredmények nélküli, különösen annak fényében, hogy seregének méretéről ellentmondóak a források, és a korábbi irodalom túlbecsülte annak létszámát. Móric szász herceg 1552. őszi magyarországi hadjáratát viszont jelentősen alábecsülték a kortársak és a történetírók is. Az év elején még a Habsburgok ellen harcoló herceg, ütközetben győzni tudott az oszmánok ellen, jelenléte Ferdinánd kiváló diplomáciai képességeit igazolta, s a Birodalom egységét mutatta a hódítóknak.

Actions (login required)

Edit Item