Autizmus spektrum zavarral és figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarral diagnosztizált gyermekek kommunikációs profiljának mérése a Gyermeki Kommunikáció Kérdőív (CCC-2) magyar adaptációjával – Előtanulmány = Measuring the communication profile of children with Autism Spectrum Disorder and Attention Deficit/Hyperactivity Disorder using the Hungarian adaptation of the Children’s Communication Checklist (CCC-2) – A preliminary study

Svindt, Veronika (2025) Autizmus spektrum zavarral és figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarral diagnosztizált gyermekek kommunikációs profiljának mérése a Gyermeki Kommunikáció Kérdőív (CCC-2) magyar adaptációjával – Előtanulmány = Measuring the communication profile of children with Autism Spectrum Disorder and Attention Deficit/Hyperactivity Disorder using the Hungarian adaptation of the Children’s Communication Checklist (CCC-2) – A preliminary study. MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE, 80 (4). pp. 565-587. ISSN 0025-0279

Preview

Text 0016-article-p565.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (1MB) | Preview

Abstract

Háttér és célkitűzések: A tanulmány autizmus spektrum zavarral és ADHD-val diagnosztizált 5–15 éves gyermekek kommunikációs profilját vizsgálja egy, a nemzetközi gyakorlatban régóta használt mérőeszköz, a CCC-2 (Children's Communication Checklist, Bishop 2003) magyar adaptációjával. A magyar nyelvű szülői kérdőív jelenleg kizárólag kutatási célokra használható, validált változata még nem készült el. Módszer: A CCC-2 méri (a) a strukturális nyelvi képességeket; (b) a pragmatikai képességeket; valamint (c) az érdeklődés és szociális kapcsolatok működését. A kérdőívet 232 gyermek szülei töltötték ki (66 fő ASD-vel, 50 fő ADHD-val, és 16 fő ASD+ADHD-val diagnosztizált gyermek; 100 fő életkorban illesztett kontrollgyermek). Eredmények: A legtöbb skálán mindegyik klinikai csoport szignifikánsan különbözött a kontrollcsoporttól. Az ASD- és ASD+ADHD-csoportokban a gyermekek nagyjából 75%-ánál, az ADHD-csoportban 64%-ánál állt fenn jelentős kommunikációs nehézség. Az ASD-csoportban a kommunikációs nehézség 56%-ban elsősorban a pragmatikai, 33%-ban elsősorban a nyelvtani képességeket érinti; az ADHD-csoportban 44%-nál pragmatikai, 31%-nál nyelvtani, és 25%-nál mindkét terület érintett; az ASD+ADHD-csoportban pedig 50%-ban mindkét terület érintett, 33%-ban pragmatikai és 17%-ban nyelvtani nehézségek álltak fenn. A magyar kérdőív az angol változathoz hasonlóan mér a tipikus fejlődésű gyermekek esetében, de eltérést látunk az ASD-csoportban. Következtetések: Az eredmények azt mutatják, hogy a CCC-2 magyar adaptációja az eredeti angol változathoz hasonlóan alkalmas a kommunikációs nehézségek kiszűrésére. A kérdőív segítségével megállapítható, hogy a vizsgált gyermeknek inkább a szociális kommunikáció és pragmatika, vagy inkább a strukturális nyelvi képességek terén, esetleg mindkét területen van-e lemaradása a korosztályában elvárható szinthez képest. | Background and objectives: The study examines the communication profile of children aged 5–15 years diagnosed with autism spectrum disorder (ASD), and ADHD using the Hungarian adaptation of the CCC-2 (Children's Communication Checklist, Bishop 2003), a tool long utilized in international practice. The Hungarian version of the parent questionnaire is currently only available for research purposes, as a validated version has not yet been developed. Method: The CCC-2 measures (a) structural language abilities, (b) pragmatic abilities, and (c) the functioning of social interactions and interests. Parents of 232 children completed the questionnaire (66 children with ASD, 50 with ADHD, 16 with comorbid ASD+ADHD, and 100 age-matched typically developing controls). Results: On most scales, all clinical groups differed significantly from the control group. Significant communication difficulties were observed in approximately 75% of children in the ASD, and ASD+ADHD groups, and in 64% of children in the ADHD group. In the ASD group, 56% of the communication difficulties were pragmatic in nature and 33% primarily affected grammatical abilities. In the ADHD group, 44% were pragmatic, 31% grammatical, and 25% involved both areas. In the ASD+ADHD group, 50% showed difficulties in both areas, 33% in pragmatics, and 17% in grammar. The Hungarian questionnaire measures typical development similarly to the English version but shows differences in the ASD group. Conclusions: The results indicate that the Hungarian adaptation of the CCC-2 is as suitable as the original English version for identifying communication difficulties. The questionnaire helps determine whether the child has delays primarily in social communication and pragmatics, structural language abilities, or both, relative to the expectations for their age group.

Actions (login required)

Edit Item