Nemzeti történelmi eseményekkel kapcsolatos tanulói vélekedések és az információszerzés módjai egy vidéki általános iskolában : Esettanulmány

Horváth, Csaba Sándor and Keszte, Levente (2025) Nemzeti történelmi eseményekkel kapcsolatos tanulói vélekedések és az információszerzés módjai egy vidéki általános iskolában : Esettanulmány. TÖRTÉNELEMTANÍTÁS: ONLINE TÖRTÉNELEMDIDAKTIKAI FOLYÓIRAT, 16 (3-4). pp. 121-151. ISSN 2061-6260

Preview

Text 21732-Cikkszovege-86172-1-10-20260130.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (602kB) | Preview

Abstract

A tanulmány célja annak bemutatása, miként közvetíthetők a magyar történelem meghatározó eseményei tárgyilagosan és élményszerűen. A kutatás feltárja a nemzeti identitás magyar sajátosságait, kitér a nemzeti kisebbségek történelmi szerepére, valamint elemzi a Nemzeti alaptanterv történelem kerettantervének kompetenciáit és célkitűzéseit. Az empirikus vizsgálat egy vidéki általános iskola 6. osztályos tanulóira irányult, kérdőív és interjú módszerek alkalmazásával: a zárt végű kérdéseket tartalmazó kérdőív gyors és egyértelmű válaszadást tett lehetővé a diákok számára, míg a nyitott kérdésekkel készített interjúk mélyebb betekintést adtak a történelemtanárok gondolkodásába. Az eredmények szerint a tanulók történelmi ismereteinek elsődleges forrása az iskolai tananyag, a családi történetek kiegészítő szerepet töltenek be, a közösségi médiában megjelenő történelmi tartalmak azonban sem érzelmi, sem intellektuális hatást nem váltanak ki belőlük. A vizsgált történelmi események többsége, valamint a családi történetek iránt érdeklődést és együttérzést mutattak, ami arra utal, hogy az iskolai oktatás hatékonyan közvetíti a múlt értékeit és segíti az érzelmi azonosulást. | The aim of the study is to show how the defining events of Hungarian history can be conveyed in an objective and engaging manner. The research explores the specific characteristics of Hungarian national identity, discusses the historical role of national minorities, and analyzes the competencies and objectives of the history curriculum framework of the National Core Curriculum. The empirical study focused on sixth-grade students at a rural elementary school, using questionnaires and interviews: the closed-ended questions in the questionnaire allowed students to respond quickly and clearly, while the open-ended questions in the interviews provided deeper in sight into the thinking of history teachers. According to the results, the primary source of students' historical knowledge is the school curriculum, with family stories playing a supplementary role, while historical content appearing in social media does not evoke any emotional or intellectual response in them. The majority of the historical events examined, as well as family stories, elicited interest and empathy, suggesting that school education effectively conveys the values of the past and facilitates emotional identification.

Actions (login required)

Edit Item