Szülők elsősegély-ismeretei és -oktatási elvárásai egy Győr-Moson-Sopron vármegyei kutatás tükrében : Ajánlások egy struktúrált, gyakorlatorientált prevenciós programhoz = Parents’ first aid knowledge and educational expectations based on a study conducted in Győr-Moson-Sopron county : Recommendations for a structurated and practice-oriented prevention program

Némethné Boldizsár, Erzsébet and Schlett, Péter and Németh, Balázs and Csonti, Róbert and Schmidt, Péter (2026) Szülők elsősegély-ismeretei és -oktatási elvárásai egy Győr-Moson-Sopron vármegyei kutatás tükrében : Ajánlások egy struktúrált, gyakorlatorientált prevenciós programhoz = Parents’ first aid knowledge and educational expectations based on a study conducted in Győr-Moson-Sopron county : Recommendations for a structurated and practice-oriented prevention program. ORVOSI HETILAP, 167 (7). pp. 265-273. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p265.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (564kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A gyermekbalesetek világszerte, így Magyarországon is a vezető halálokok közé tartoznak. A laikusok által nyújtott elsősegély minősége alapvetően befolyásolja a túlélési esélyeket. Célkitűzés: A szülők elsősegélynyújtási ismereteinek feltérképezése, valamint annak vizsgálata, hogy mekkora igény mutatkozik további gyakorlati tudás megszerzésére, és kit tekintenek az ilyen jellegű ismeretek legmegbízhatóbb forrásának. Módszer: Kvantitatív, Győr-Moson-Sopron vármegyében végzett kutatásunk során saját szerkesztésű, online, anonim kérdőívet használtunk (n = 545), leíró statisztikai elemzéseket végeztünk. Az összefüggések vizsgálatát khi-négyzet-próba és bináris logisztikus regresszió segítségével végeztük (p<0,05). Eredmények: A szülők többsége (94,3%) rendelkezik alapvető, elsősorban elméleti elsősegélynyújtási ismeretekkel, ezek azonban részben hiányosak vagy elavultak. A legnagyobb a tudáshiány az újraélesztés gyakorlati kivitelezésében és a légúti idegentest-eltávolításban. A válaszadók többsége (93,4%) mentőtiszttől (84,9%); védőnőtől (60%); diplomás ápolótól (57,6%) és orvostól (56,4%) szívesen tanulna. Az összefüggés-vizsgálatok alapján az éles helyzetben szerzett elsősegélynyújtási tapasztalat szignifikánsan összefüggött az önbevalláson alapuló beavatkozási bátorsággal (p = 0,012), valamint a saját elsősegélynyújtó képesség kedvezőbb megítélésével (p<0,001). A bináris logisztikus regresszió eredményei szerint a hivatalos, vizsgával záruló elsősegélynyújtói végzettség önálló prediktora volt az éles helyzetben végzett elsősegélynyújtásnak, míg a végzettséggel nem rendelkezők esetében az esély mintegy a felére csökkent (OR = 0,516; p = 0,001; 95% CI: 0,345–0,774). Következtetés: A szülők tudásának pontosítása, gyakorlatai képzés gyakorlati szakemberektől a jövőbeli feladat. Az eredmények alapján a hivatalos elsősegélynyújtói képzés és a gyakorlati tapasztalat egyaránt meghatározó szerepet játszik az éles helyzetben történő beavatkozási hajlandóság és az önbizalom alakulásában. Mindez alátámasztja a strukturált, gyakorlatorientált elsősegély-oktatás szükségességét a szülők körében. Orv Hetil. 2026; 167(7): 265–273. | Introduction: Childhood injuries are among the leading causes of mortality worldwide and in Hungary. The quality of first aid provided by laypeople has a fundamental impact on survival rates. Objective: To assess parents’ knowledge of first aid, to explore their need for further practical training, and to determine whom they consider the most reliable source of such knowledge. Method: During our quantitative research conducted in Győr-Moson-Sopron county, we used a self-designed, online, anonymous questionnaire (n = 545) and performed descriptive statistical analyses. Associations were examined using the chi-square test and binary logistic regression (p<0.05). Results: The majority of parents (94.3%) possess basic, primarily theoretical first aid knowledge; however, this knowledge is often incomplete or outdated. The greatest deficiencies were in the practical application of cardiopulmonary resuscitation and in the airway obstruction caused by foreign bodies. The majority of respondents (93.4%) would be willing to learn from paramedics (84.9%), health visitor (60%), registered nurses (57.6%), physicians (56.4%). Based on the association analyses, first aid experience gained in real-life emergency situations was significantly associated with self-reported willingness to intervene (p = 0.012) as well as with a more favorable self-assessment of first aid competence (p<0.001). According to the results of the binary logistic regression, having an official, examinationbased first aid qualification was an independent predictor of having provided first aid in a real-life emergency situation; among respondents without such qualification, the odds of providing first aid were reduced by approximately half (OR = 0.516; p = 0.001; 95% CI: 0.345–0.774). Conclusion: The goal is to clarify the knowledge of parents and provide training in practical skills from professionals. Both formal first aid training and practical experience play a decisive role in shaping the willingness to intervene in real-life emergency situations as well as self-confidence. These findings support the need for structured, practiceoriented first aid education among parents.

Actions (login required)

Edit Item