Politika mint poétika = Politics as Poetics

Boros, János (2026) Politika mint poétika = Politics as Poetics. Művészet és elmélet (2). L'Harmattan Kiadó; MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, Budapest. ISBN 9789636465179; 9789636465100

Preview

Text Politikamintpoetika_OA.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (2MB) | Preview

Abstract

A szerző azt állítja, hogy a politika valójában alkotóművészet. Poétika és politika elemi erővel jelenik meg ott, ahol emberi társadalom van. Az ember poétikai lény, folyamatosan alkot, a nem-lévőből új létezőt hoz létre, és politikai, mert minden cselekvése a közösségben történik. Poétika és politika mindig és mindenütt van, ahol ember van. Tétele alátámasztására történeti és kortárs elméleti szövegeket és irodalmi műveket vizsgál, teszi mindezt paradigmaképző kifejezések segítségével, melyek a mű három részének címeit is adják: Az elméleti-filozófiai „Politika mint poétika”, a tematikus „Poétikus politika” és az esettanulmányokat tartalmazó „Politikus poétika”. Az esettanulmányok természetesen nem vezethetnek induktív módon univerzális állításra, mely szerint „a politika poétika”, de támogatják azokat az elméleti érveket, melyeket a szerző állítása igazolására felsorakoztat. A kötet írásai kísérletek, régi francia kifejezéssel „essais”, azaz esszék. A szerző, mint egy természettudós laboratóriumában, hipotézisét teszteli. Ennek során alanyait, a költőket és a politikusokat, megvédi Platón kritikájától, hogy nem tudják, mit tesznek. Ám a védelemnek bennfoglalt ára van: imperatívusz az ellenkező bizonyítására. | The author argues that politics is in fact a creative art. Poetics and politics appear with elemental force wherever human society exists. Humans are poetic beings, constantly creating, bringing new existence out of nothing, and political, because all their actions take place within the community. Poetics and politics are always and everywhere present where there are humans. To support his thesis, he examines historical and contemporary theoretical texts and literary works, using paradigm-forming expressions that also give the titles to the three parts of the work: the theoretical-philosophical "Politics as Poetics," the thematic "Poetic Politics," and "Political Poetics," which contains case studies. The case studies cannot, of course, lead inductively to a universal statement that "politics is poetics," but they do support the theoretical arguments that the author puts forward to justify his claim. The writings in the volume are experiments, or, to use an old French term, "essais," or essays. The author tests his hypothesis as if he were a natural scientist in a laboratory. In doing so, he defends his subjects, poets and politicians, from Plato's criticism that they do not know what they are doing. But this defense comes at a price: the imperative to prove the opposite.

Actions (login required)

Edit Item