Megérthető-e a zene? : Tanulmányok Lendvai Ernő tengelyelméletéről = Is Music Understandable? : Studies on Ernő Lendvai’s Axis Theory

Windhager, Károly Ákos, ed. (2026) Megérthető-e a zene? : Tanulmányok Lendvai Ernő tengelyelméletéről = Is Music Understandable? : Studies on Ernő Lendvai’s Axis Theory. Művészet és elmélet (3). L'Harmattan Kiadó; MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, Budapest. ISBN 9789636465155; 9789636465124

Preview

Text Megertheto_e_a_zene_OA.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (28MB) | Preview

Abstract

E tanulmánykötet négy írása a magyar zenetudomány egyik legmaradandóbb, ám mindmáig vitatott kérdéskörét tárgyalja: Lendvai Ernő (1925–1993) tengelyelméletének érvényességét és alkalmazhatósági körét. Ezt az elméletet, amelyet a szerző Bartók Béla műveinek kutatásából szűrt le, hét évtizede vitatja a szakmai közvélemény, ám az alkalmazhatóság körüli nézetkülönbségek megakadályozták szélesebb körű elfogadását. Györffy István a tengelyrendszer érvényességi köreit jelöli ki. Kimutatja, hogy Lendvai elmélete pontosan írja le a kései romantika bomló tonalitásának törvényszerűségeit – amelyek Bartók műveiben is nagymértékben továbbélnek –, Mozart esetében azonban csak korlátozottan érvényesül. Ordasi Péter éppen ezt a mozarti világot vizsgálja alaposabban, és bemutatja, hogy a tengelyelv már ott is meghatározó jelentőséggel bír. Beischer-Matyó Tamás zeneszerző tovább tágítja az elv érvényességi körét: Erkel Ferenc Bánk bán című operájában mutatja ki a tengelyes gondolkodás markáns jelenlétét. Végül Dalos Anna a Lendvai-recepció kritikai értelmezését adja. A kötet szövegei így – minden szempontot mérlegelve – e máig neuralgikus kérdéskörben elevenítenek meg egy korábban nem artikulált vitát a magyar zenei közéletben. | The four essays in this volume address one of the most enduring yet unresolved debates in Hungarian musicology: the validity and scope of Ernő Lendvai's (1925–1993) axis theory, originally derived from his research on Béla Bartók's works. Though this theory has engaged the scholarly community for seven decades, disagreements over its applicability have prevented its wider acceptance. István Györffy delineates the scope of validity of the axis system. He demonstrates that Lendvai's theory accurately describes the laws governing the dissolving tonality of late Romanticism—principles that continue to operate significantly in Bartók's music—but applies only to a limited extent in Mozart's works. Péter Ordasi, however, examines precisely this Mozartian world and shows that the axis principle already operates there with considerable significance. Composer Tamás Beischer-Matyó further extends the scope of the principle's validity by identifying the marked presence of axial thinking in Ferenc Erkel's opera Bánk bán. Finally, Anna Dalos offers a critical interpretation of the reception of Lendvai's theory. Weighing all perspectives on this neuralgic issue, the volume's essays thus bring to life a previously unarticulated debate in Hungarian musical discourse.

Actions (login required)

Edit Item