Development of protected areas in the Western Balkans = Védett területek fejlesztése a Nyugat-Balkánon

Doli, Taulant and Kučera, Zdeněk (2025) Development of protected areas in the Western Balkans = Védett területek fejlesztése a Nyugat-Balkánon. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 23 (2). pp. 103-125. ISSN 1589-4673

Preview

Text 5_Taulant_Zdenek_FINAL_2025_2_v2.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (1MB) | Preview

Abstract

Protected areas in the Western Balkans face their own challenges, which have changed over time in line with the political and socio-cultural development of the region. The protection efforts began in the 19th century, aiming to protect small areas representing landscapes with significant aesthetic or cultural values. During the 20th century, with the increase in scientific knowledge about nature, the purpose of protection transformed into a more ecological approach. Nowadays, maintaining sustainability is the most often claimed aim in relation to protected areas in the Dinaric Mountain range. The number and size of protected areas have been relatively modest, but during recent decades they have increased progressively. In the past, the main challenges faced by authorities were creating institutions responsible for the management of protected areas, developing a legal framework for their functioning and establishing protected areas themselves. Today, the increase in the number of protected areas poses new challenges to be met by the Western Balkans countries and their administrations. The role of protected areas is being transformed and reinterpreted through development in national policies as well as in local economic activities that impact the sustainable management and functioning of local communities. Addressing these challenges requires a more holistic approach crossing cultural and political borders among nations and communities in the region. Combining the already established top-down management strategy with a bottom-up approach should help in addressing these challenges. | A nyugat-balkáni védett területek saját kihívásaikkal néznek szembe, amelyek az idők során a régió politikai és társadalmi-kulturális fejlődésével összhangban változtak. A 19. században kezdődtek a védelmi törekvések, amelyek a jelentős esztétikai vagy kulturális értékkel bíró tájképeket képviselő kis területek védelmét tűzték ki célul. A 20. század folyamán a természettudományos ismeretek gyarapodásával a védelem célja ökológiai szemléletté alakult át. Napjainkban a fenntarthatóság fenntartása a leggyakrabban megfogalmazott cél a Dinári-hegység védett területeivel kapcsolatban. A védett területek száma és mérete viszonylag szerény volt, de az elmúlt évtizedekben fokozatosan növekedett. Korábban a hatóságok előtt álló fő kihívások a védett területek kezeléséért felelős intézmények létrehozása, működésük jogi kereteinek kialakítása és maguk a védett területek létrehozása voltak. Napjainkban a védett területek számának növekedése új kihívások elé állítja a nyugat-balkáni országokat és azok közigazgatását. A védett területek szerepe a fejlesztések révén átalakul és újraértelmeződik a nemzeti politikákban, valamint a helyi gazdasági tevékenységekben, amelyek hatással vannak a helyi közösségek fenntartható gazdálkodására és működésére. E kihívások kezelése holisztikusabb megközelítést igényel, amely átlépi a régió nemzetei és közösségei közötti kulturális és politikai határokat. A már kialakított felülről lefelé irányuló irányítási stratégia és az alulról felfelé építkező megközelítés kombinálása segíteni fog e kihívások kezelésében.

Actions (login required)

Edit Item