A szankciók potenciális hatása az európai és az orosz gazdaságra egy értékláncalapú megközelítésben

Vakhal, Péter (2025) A szankciók potenciális hatása az európai és az orosz gazdaságra egy értékláncalapú megközelítésben. KÜLGAZDASÁG, 69 (11-12). pp. 55-77. ISSN 0324-4202

Preview

Text 03_Vakhal_25fde8b674.pdf - Published Version Download (649kB) | Preview

Abstract

A globalizált világban a gazdaságokat a globális értékláncok (global value chains – GVC) kötik össze, amelyekben az egyes országok különböző termelési szakaszokra specializálódnak. A kölcsönös függőség különböző kereskedelemkorlátozó intézkedések révén megszakadhat, ami potenciálisan hátrányosan érintheti mind a szankcionált országot, mind a korlátozásokat bevezető gazdaságokat. Ez a tanulmány az Európai Unió által Oroszország Ukrajna elleni háborújára válaszul bevezetett szankciók értékláncokon keresztül gyakorolt hatását vizsgálja. Kiinduló feltételezése szerint az EU gazdasága, amelynek jelentős része nagymértékben függ az orosz energiaimporttól, szenved leginkább a szankcióktól. Ezt a hipotézist az írás kvantitatív adatok, köztük kereskedelmi statisztikák, hivatalos dokumentumok és input-output (IO) modellek segítségével vizsgálja. Az eredmények meglepő aszimmetriát tárnak fel. Az EU által kivetett szankciók nagyobb mértékben érintik az orosz importot, mint az exportot. A modellbecslés szerint ez közel 2 százalékos lassulást okoz az orosz gazdaságban, míg az EU-ra gyakorolt hatás kevesebb mint 1 százalék. A terhek azonban nem oszlanak meg egyenletesen. Az EU kelet-európai tagállamai (Litvánia, Lettország és Észtország), amelyek szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal, jobban ki vannak téve a negatív hatások.

Actions (login required)

Edit Item