Mit együnk, és miért pont azt? : Egy hazai és egy bolygószintű táplálkozási ajánlás összehasonlítása = What should we eat, and why? A comparison of a national and a planetary-level dietary recommendation

Mészáros, Ágota and Vokó, Zoltán (2026) Mit együnk, és miért pont azt? : Egy hazai és egy bolygószintű táplálkozási ajánlás összehasonlítása = What should we eat, and why? A comparison of a national and a planetary-level dietary recommendation. ORVOSI HETILAP, 167 (9). pp. 337-346. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p337.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (393kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Hazánkban az Okostányér az elterjedt táplálkozási ajánlás, amelyet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége dolgozott ki hivatalos nemzeti irányelv hiányában. Nemzetközi szinten széles körben ismert többek között a Bolygóbarát Egészséges Étrend, amely egyszerre kíván egészséges és környezetbarát táplálkozási ajánlást nyújtani. A klímaváltozás előrehaladtával étrendünk környezeti lábnyoma egyre fontosabbá válik, mivel az közvetve az egészségünkre is hat. Célkitűzés: Az Okostányér és a Bolygóbarát Egészséges Étrend ajánlás összehasonlítása a magyar átlagos étrenddel, valamint mindhárom étrend egészségességének és környezeti lábnyomának értékelése. Módszer: A magyar átlagos étrendet az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2019. évi adatai alapján írtuk le. Mindhárom étrend esetében meghatároztuk a fő élelmiszercsoportokra vonatkozó napi táplálékbeviteli mennyiségeket. Az étrendek egészségességét a Globális Betegségteher Vizsgálat kilenc élelmiszercsoportra vonatkozó ajánlásai alapján értékeltük; ezek a mennyiségek elméleti minimális kockázatot jelentenek a kapcsolódó betegségek tekintetében. A környezeti terheket – üvegházhatásúgáz-kibocsátás és földhasználat – a SHARP Indikátor Adatbázis alapján számoltuk. Eredmények : A vizsgált étrendek közül a Bolygóbarát Egészséges Étrend tekinthető a legegészségesebbnek, mivel 4 élelmiszercsoportban ajánl optimális táplálékbevitelt. Az Okostányér és az OTÁP étrendje egy-egy élelmiszercsoportban felelt meg az optimális szinteknek. A környezeti lábnyom tekintetében a Bolygóbarát Egészséges Étrendnek volt a legkisebb az üvegházhatásúgáz-kibocsátási és földhasználati lábnyoma, míg az Okostányéré közepes, az OTÁP-é pedig a legnagyobb volt. Megbeszélés: A három vizsgált étrend közül a Bolygóbarát Egészséges Étrend bizonyult a legegészségesebbnek és legkisebb környezeti lábnyomúnak. A Globális Betegségteher Vizsgálat optimális beviteli értékei megbízhatónak tekinthetők, mivel széles körű szakirodalmi áttekintéseken és metaanalíziseken alapulnak, továbbá nagymintás kohorszvizsgálatokon is validálták őket. A vizsgált étrendek környezeti lábnyoma nagyságrendileg megegyezik a nemzetközi szakirodalomban korábban közölt eredményekkel. Következtetés: A Bolygóbarát Egészséges Étrend hazai adaptációja, illetve ajánlása megfontolandó, mivel a jelenlegi adatok alapján egészségi és környezeti szempontból egyaránt előnyösebb a jelenleg Magyarországon elterjedt Okostányér-ajánlásnál és az átlagos magyar étrendnél. Orv Hetil. 2026; 167(9): 337–346. | Introduction: In Hungary, the Smart Plate is a widely used dietary recommendation developed by the Hungarian Dieticians’ Association in the absence of an official national guideline. Internationally, the Planetary Health Diet is a diet that integrates both health and environmental sustainability. As climate change progresses, the environmental footprint of dietary patterns is becoming increasingly relevant due to its health impacts. Objective: To compare the Smart Plate and the Planetary Health Diet with the average Hungarian diet, and to assess their effects on human health and environmental footprint. Method: The average Hungarian diet was described using data from the 2019 National Nutrition and Nutritional Status Survey (OTÁP). Daily intakes of major food groups were determined for all three diets. Effects on human health were assessed according to the Global Burden of Disease optimal intake ranges across nine food groups. Con- suming these optimal amounts would theoretically minimize the risk of related diseases. Environmental footprints – greenhouse gas emissions and land use – were calculated using the SHARP Indicator Database. Results: Among the diets examined, the Planetary Health Diet met four Global Burden of Disease optimal intake categories and thus appeared the healthiest. The Smart Plate and OTÁP diets each met one optimal category. OTÁP showed the highest greenhouse gas and land use footprints, the Smart Plate showed intermediate values, while the Planetary Health Diet had the lowest environmental footprint. Discussion: The Planetary Health Diet demonstrated both the most favorable health profile and the smallest environ- mental impact. The Global Burden of Disease optimal intake ranges are considered reliable due to their basis in sys- tematic reviews, meta-analyses, and validation in large cohort studies. The environmental footprint results align with published evidence. Conclusion: Adapting and recommending the Planetary Health Diet in Hungary should be considered, as current findings indicate clear health and environmental advantages over both the Smart Plate and the average Hungarian diet.

Actions (login required)

Edit Item