A fogászati félelem és szorongás lélektana, megelőzése és kezelése = The Psychology, Prevention, and Management of Dental Fear and Anxiety

Gulyás, Judit (2026) A fogászati félelem és szorongás lélektana, megelőzése és kezelése = The Psychology, Prevention, and Management of Dental Fear and Anxiety. NŐVÉR, 39 (1). pp. 19-25. ISSN 0864-7003

Preview

Text 19-25gulyas.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A fogászati félelem és szorongás jelentősen növekvő előfordulást mutat az elmúlt évtizedekben. Azemlített jelenségek nagy terhet róhatnak a fogászati szakemberekre és pácienseikre, determinálvaezzel a fogászati együttműködést és a kezelések sikerességét, kimenetelét. Több szakirodalom civilizációs jelenségként tartja számon, hiszen már olyan páciensek is tapasztalhatják, akik még korábbansosem kapcsolódtak fogászati ellátással, érintve itt akár a klasszikus kondicionálást, utánzást vagymodellkövetést. Nem beszélve a saját, múltbéli negatív tapasztalatok relevanciájáról a fóbia vagy szorongás kialakulásában, progressziójában.Gyors felismerésük adekvát cselekvési lehetőséget nyújt a pszichológiai ismeretekkel rendelkezőfogászati szakember számára, csökkentve ezzel a páciens és saját diszkomfortját, amely tényezőa burn-out szindróma etiológiájában is szerepet kap. A jelenségek szempontjából releváns rizikótényezőket, hajlamosító faktorokat, korábbi meghatározó tapasztalati elemeket könnyen kiszűrhetjük,amely lehetőséget teremthet a prevencióra. | The prevalence of dental fear and anxiety has shown a marked increase over recent decades. These phenomena impose a considerable burden on both dental professionals and their patients, fundamentally influencing treatment cooperation, success, and overall outcomes. Several studies conceptualize dental anxiety as a phenomenon of modern civilization, as it may also appear among individuals who have never previously encountered dental care. Such cases may be linked to mechanisms of classical conditioning, imitation, or observational learning. Furthermore, personal negative dental experiences play a crucial role in the development and progression of dental fear or phobia. Early recognition of these conditions enables the psychologically informed dental professional to take appropriate action, thereby reducing discomfort for both patient and clinician- an aspect also relevant to the etiology of burnout among dental practitioners. The identification of relevant risk factors, predisposing conditions, and significant prior experiences provides an opportunity for effective prevention and early intervention strategies.

Actions (login required)

Edit Item