Új lehetőség a határrendészeti kockázatok kezelésére? - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény lehetséges alkalmazása a schengeni határőrizeti rendszer erősítésére

Klotz, Péter (2025) Új lehetőség a határrendészeti kockázatok kezelésére? - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény lehetséges alkalmazása a schengeni határőrizeti rendszer erősítésére. In: Határtalan Európa 2025. Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozat; Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat, Budapest, pp. 82-89. ISBN 9786156456489

Preview

Text 07_klotz.pdf - Published Version Download (280kB) | Preview

Abstract

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával lényegesen lerövidült az a határszakasz, amelyen a magyar határrendészeti szerveknek a határellenőrzést fent kell tartaniuk. Ugyanakkor jelenlegi ismereteink szerint azzal számolhatunk, hogy az Európai Unió és a Schengeni térség külső határa az ukrán és a szerb határszakaszokon még hosszabb ideig fennmarad, így a hazai határrendészeti szervekre továbbra is komoly feladatok hárulnak a határok őrizete, a határforgalom-ellenőrzés, a határrend fenntartása, a mélységi ellenőrzés, az idegenrendészeti intézkedések és eljárások, valamint a szakmai irányítás és felügyelet kapcsán (Varga, 2017). E feladatok ellátása egyben jelentős korrupciós kockázatokat is magában hordoz, amelyet a hazai határrendészeti szervek a megelőzés és az elrettentés változatos formával igyekeznek korlátok közé szorítani. Ezen intézkedések sajátossága, hogy az aktív vesztegetőkre szervezeti háttér nélküli elkövetőkként tekint, jóllehet azok igen gyakran valamely – jellemzően nem magyarországi székhelyű – jogi személy alkalmazottjaként, a jogi személy érdekében követik el cselekményüket. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen lehetőségek állnak a nyomozó hatóságok rendelkezésére a jogi személyek eljárásba való bevonására, a kockázatelemzési rendszer továbbfejlesztésére, és ezáltal korrupciós jelenségek visszaszorítására. A vizsgálat alapján a tanulmány konkrét javaslatokat is megfogalmaz a megelőzésre vonatkozó eszközök fejlesztésére a határrendészeti szervek számára. | With Romania's full accession to Schengen, the border section where Hungarian border control authorities must maintain border controls has been significantly shortened. However, based on our current knowledge, we can expect that the external border of the European Union and the Schengen area will remain in place for a longer period of time on the Ukrainian and Serbian border sections, so Hungarian border control authorities will continue to face serious challenges in terms of border protection and border traffic control. Border traffic control also carries significant corruption risks, which domestic border control authorities seek to limit through various forms of prevention and deterrence. A distinctive feature of these measures is that they treat active bribe-givers as perpetrators without organizational backing, even though they very often commit their acts as employees of a legal person, typically not based in Hungary, and in the interest of that legal person. This study examines the options available to investigative authorities for involving legal persons in proceedings, further developing the risk analysis system, and thereby curbing corruption. Based on the investigation, the study also makes specific recommendations for the development of prevention tools for border control authorities.

Actions (login required)

Edit Item