Kováts, István (2025) A 18. század régészete Visegrádon. MAGYAR RÉGÉSZET, 14 (4). pp. 23-34. ISSN 2416-0288
|
Text
Kovats_H25T.pdf - Published Version Download (21MB) | Preview |
Abstract
A gazdag történelmi múltú Visegrád kevéssé ismert és kutatott időszaka a 18. század. Az elpusztult középkori királyi székhely és rezidencia területén létrejött telepes falu, majd mezőváros településképe, topográfiája, lakosságának etnikai összetétele gyökeresen megváltozott a 17-18. század fordulójától. Ugyanakkor a kialakuló gazdálkodást és mindennapi életet a korábbi évszázadokhoz hasonlóan erőteljesen befolyásolta a természeti környezet. Különösen a Duna közelsége, valamint a kiterjedt rommező határozták meg alapvetően a barokk időszak építkezéseit és a korabeli Visegrád arculatát. A középkori alapokon új épületek emelkedtek az egyes még álló romok, az egykori úthálózat, telekbeosztás és kommunális létesítmények jelentékeny részeinek felhasználásával. Így alakult ki a 20. század második feléig – sőt egyes esetekben napjainkig is – ismert egyutcás, szalagtelkes, bizonyos pontokon halmazos településszerkezet, amely sok szempontból közvetlen előzménye a mai Visegrádnak. Erről az időszakról egyre több információval rendelkezünk az írott (történeti-topográfiai) források mellett a hagyományos régészeti korszakhatáron (1711) túlnyúló feltárásoknak köszönhetően is.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Uncontrolled Keywords: | Visegrád, Dunakanyar, újkor, régészet, topográfia, kontinuitás |
| Subjects: | C Auxiliary Sciences of History / történeti segédtudományok > CC Archaeology / régészet |
| Depositing User: | Dr Kyra Lyublyanovics |
| Date Deposited: | 16 Mar 2026 08:54 |
| Last Modified: | 16 Mar 2026 08:54 |
| URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/235730 |
Actions (login required)
 |
Edit Item |
