Kelet-Európa hun kori régészete = Hun-period Archaeology of Eastern Europe

Masek, Zsófia (2021) Kelet-Európa hun kori régészete = Hun-period Archaeology of Eastern Europe. MAGYAR TUDOMÁNY, 182 (Különs). pp. 42-52. ISSN 0025-0325

Preview

Text Kelet_Europa_hun_kori_regeszete_Hun_peri.pdf - Published Version Download (283kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a történeti keretek rövid felvázolása után néhány, a kelet- és közép-európai hun kor kutatásával kapcsolatos módszertani kérdést érint. Ezek a következők: a kutatás széttagoltsága a tárgytípusok és leletegyüttesek különböző, távoli irányokba mutató kapcsolatrendszereiből adódóan, a közép-európai hun kori kultúrkomplexum fogalma, etnikus értelmezések, relatív kronológiai rendszerek, stíluskritikai elemzések, a hun kori elit reprezentációs elemeinek öszszefüggései az antik világgal. A keltezést és a leletanyag értelmezését nehezíti a hun birodalom gyors kelet–nyugati irányú expanziója, valamint az Attila birodalmának összeomlása után keletre menekült néptöredékek, amelyek nyugat–keleti irányú visszacsatolást idézhettek elő az anyagi kultúrában. A tanulmány második része vázlatos regionális áttekintést ad a Kárpátoktól keletre eső kelet-európai területek hun kori sorsáról és kutatási kérdéseiről. Hangsúlyos jelentőségű a késő római kori kulturális egységekkel, a Fekete-tenger vidéki antik központokkal és azok közvetlen környezetével való viszony kutatása. Ezek jobb ismeretében az elmúlt évtizedekben elterjedtté váltak azok a nézetek, amelyek a korábbi népességek helyben maradását hangsúlyozzák a tengerparttól az erdős sztyeppétől északra eső térségekig. A helyi előkelők átvehették a hun kori anyagi kultúrát és reprezentációs elemeket, miközben a hun birodalom a maga gazdasági javára fordította a létező struktúrákat. Végül számba vesz néhány olyan elemet, amelyet „hun” régészeti leletanyagnak tekinthetünk a kelet-európai területeken. Korábbi elemzésekhez csatlakozva, azokat az elemeket sorolja a kelet-európai hun anyaghoz, amelyeknek az adott térségben a hun kor előtt és azt követően nincs közvetlen elődje, illetve folytatása a régészeti leletanyagban. Ezek valószínűsíthetően a birodalomhoz és a hun kori hatalmi struktúrákhoz köthetőek, amely következtetés nem jelenti a leletanyag hunokkal való etnikai azonosítását. | Following a brief outline of the historical framework, the study addresses some of the methodological issues in the research of the Hun period in Eastern and Central Europe. These are as follows: the fragmentation of research due to the wide-ranging connections of the find assemblages and artefact types pointing towards widely differing regions; the conceptual interpretation of the Central European Hun-period cultural complex; ethnic interpretations; relative chronological systems; stylistic analyses of the decorative arts; correlations between various elements of Hun-period elite social display and the antique world. The precise dating and interpretation of the finds is encumbered by the rapid east to west expansion of the Hunnic Empire as well as the migration of the peoples who fled eastward after the disintegration of Attila’s empire, which in some cases possibly led to western impacts on the eastern material culture. The second part of the study offers a brief regional overview of the regions east of the Carpathians, alongside a discussion of the main research issues, among which one of the most important is the relation between the Hun-period material and the late Roman-period cultural units, the antique centres in the Black Sea region and the regions in their immediate proximity. Given the growth of our knowledge on these issues, views emphasising the continuity of earlier populations in the regions extending from the Black Sea littoral to the areas north of the forest steppe region have gained prominence in recent decades. Local elites most likely adopted the material culture and the elements of the social display of the Hun period, while the new empire used existing structures to its own economic advantage. Finally, certain elements that can be considered as “Hun” archaeological finds in Eastern European regions are reviewed. Seconding the views promoted in earlier studies, those elements of the Eastern European material record can be classified as “Hun”, which have no direct predecessor or continuation in the archaeological record of a particular area since these can plausibly be associated with the Hun Empire and the Hun-period power structures, without implying the direct ethnic attribution of the finds to the Huns.

Actions (login required)

Edit Item