Így értelmezi félre az EU-szabályozás a bankok finanszírozott karbonlábnyomának szerepét

Szigel, Gábor (2026) Így értelmezi félre az EU-szabályozás a bankok finanszírozott karbonlábnyomának szerepét. HITELINTÉZETI SZEMLE, 25 (1). pp. 153-167. ISSN 1588-6883 (nyomtatott); 2416-3201 (online)

Preview

Text hsz-25-1-e3-szigel.pdf - Published Version Download (282kB) | Preview

Abstract

Az EU-szabályozás a bankokat teszi felelőssé az adósaik által a légkörbe engedett üvegházhatású gázok kibocsátásáért és ezen keresztül próbálja a hitelintézeteket arra felhasználni, hogy a szennyező iparágakat a karbonsemleges átalakulásra ösztökéljék. Mindezt – jobb alternatívák híján – olyan mérőszámok alapján, amelyek se nem megbízhatók, se nem robusztusok. Ezen az Európai Bizottság jelenlegi – a bankszektor által egyébként üdvözölt – omnibusz egyszerűsítési csomagjai sem fognak érdemben változtatni. Noha ez a megközelítés eredetileg bizonyára jószándékú volt, valójában olyan feladatot rótt a bankokra, amelyet azok nem képesek ellátni. Nem is csoda, hogy az egész kezdeményezés nem hozott valódi áttörést, csak a banki jelentésekben megjelenített bürokratikus formaságokat. Kijelenthetjük, hogy nem ez a legjobb módja annak, hogy a hitelintézetek képességeit a zöld átmenet szolgálatába állítsuk. Ehelyett a bankoknak arra kellene fókuszálniuk, amiben mindig is a legjobbak voltak: a hitelezésre, azaz ebben az esetben a gazdaság karbonsemleges átmenetét támogató projektek finanszírozására.

Actions (login required)

Edit Item