Az iskolaigazgatók kiégésének empirikus vizsgálata validált mérőeszközzel = The empirical investigation of school principals' burnout with a validated instrument

Thékes, István (2025) Az iskolaigazgatók kiégésének empirikus vizsgálata validált mérőeszközzel = The empirical investigation of school principals' burnout with a validated instrument. DELIBERATIONES, 18 (1). pp. 93-118. ISSN 1789-8919

Preview

Text az-iskoligazgatk-kigsnek-empirikus-vizsglata-validlt-mreszkzzel.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (385kB) | Preview

Abstract

Jelen dolgozatban hazai mércével mérve hiánypótló munkát kívánok bemutatni. A tanári kiégés kockázatát a lent hivatkozott kutatások már ugyan vizsgálták, de az intézményvezetői kiégési kockázatok dimenzióit és annak a kitettségnek a mértékét az elmúlt két évtizedben nem mérték a hazai oktatáskutatók. Erre a munkára teszek most vállalást és megpróbálom feltárni azokat a változókat, amelyek szerepet játszanak az igazgatói munkából való kiégésben.A munkában történő kimerülés, a naponta monoton módon kapott újabb és újabb feladatok minden ember számára azt vetik fel, hogy jobb lenne nem dolgozni, illetve teljesen mást csinálni. Ez a problematika vetette fel immár fél ávszázada azt a törekvést, hogy a kiégést (burnout) empirikus adatokkal vizsgálják és mérhetővé tegyék. Maslach és mtsai. (2001) dolgozátk ki a pedagógusi kiégés véglegesített kérdőívét. Ezzel a mérőeszközzel dolgoztunk korábbi kutatásunkban a pedagógusok kiégést vizsgálatára támaskodva a hazai kutatások tapasztalataira is (Szabó és Jagoics, 2016). Ezúttal hazai iskolaigazgatók kiégésről alkotott vélekedéseit vizsgáltuk az adaptált Maslach-fél kérdőívvel. Az igazgatók (N=53) online töltötték ki a Likert-skálás kérdőívet, amely lakókörnyezetre, iskolai környezetre és munkatapasztaltra vonatkozóan tartalmazott háttérkérdéseket is. A nemzetközi és a hazai szakiordalomban található eredményekkel összevetve végeztük el elemzéseinket, melyet ebben a cikkben tárgyalunk. | In this paper, I want to present a work that, by national standards, fills a gap. Although the research cited below has already examined the risk of teacher burnout, the dimensions of burnout risk and the extent of exposure to it have not been measured by domestic educational researchers in the last two decades. I will now take up this work and try to explore the variables that play a role in principal burnout. Exhaustion at work, the monotonous daily tasks that are given to us all, make us think that it would be better not to work or to do something else entirely. This is the problem that has prompted the quest for half a century now to investigate and measure burnout with empirical data. Maslach et al. (2001) developed the finalised questionnaire on teacher burnout. We have used this measure in our previous research to examine teacher burnout, drawing on the experience of domestic research (Szabó and Jagoics, 2016). This time, we investigated domestic school principals' perceptions of burnout using the adapted Maslach questionnaire. Principals (N=53) completed a Likert-scale questionnaire online, which included background questions on home environment, school environment and work experience. We conducted our analysis by comparing the results with those found in the international and national literature, which are discussed in this article.

Actions (login required)

Edit Item