Az oroszlán szárnyai alatt : Velencei térnyerés az örök városban a Palazzo Barbo példáján = Under the wings of the lion : Venice's involvement in the eternal city through the example of Palazzo Barbo

Fülöp, Zoltán Ottó (2025) Az oroszlán szárnyai alatt : Velencei térnyerés az örök városban a Palazzo Barbo példáján = Under the wings of the lion : Venice's involvement in the eternal city through the example of Palazzo Barbo. DELIBERATIONES, 18 (1). pp. 57-70. ISSN 1789-8919

Preview

Text az-oroszln-szrnyai-alatt.-velencei-trnyers-az-rk-vrosban-a-palazzo-barbo-pldjn.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (1MB) | Preview

Abstract

Jelen tanulmány célja a Róma történelmi városközpontjában elhelyezkedő Palazzo di Venezia funkcióváltásainak vizsgálata. Kiderítem, milyen tényezők befolyásolták az impozáns reneszánsz stílusú palota történeti útjának alakulását a quattrocento korszakától napjainkig. Választ keresek arra, miként vált az épület az évszázadok során kulturális, diplomáciai, politikai és reprezentációs célok eszközévé, vagyis hogyan alakult át a hely történeti jelentősége, szerepe és a környék térszerkezete az idők folyamán. Kérdésként merül fel, miért fogott hozzá a gazdag velencei kereskedőcsaládból származó Pietro Barbo bíboros – a későbbi II. Pál pápa – a palazzo építtetéséhez, majd Szent Péter trónját elfoglalva hogyan változott meg szerepköre. Górcső alá veszem, miképpen fonódott össze a humanista szellemiségű polihisztor, Rotterdami Erasmus, Habsburg V. Károly német-római császár és a bécsi klasszikusok körébe tartozó Wolfgang Amadeus Mozart alakja az épülettel. Feltérképezem, hogy II. Pál pápa halálát követően miként állította a palotát a diplomácia szolgálatába a Velencei Köztársaság és a Habsburg Birodalom. Nyomon követem, milyen lenyomatokat hagyott a viharos 20. század a rezidencia alakulástörténetében. Rávilágítok, hogy az 1916-ban memóriaintézménnyé átalakított, majd egy jelentősebb cezúra után – amikor az épületet Mussolini fasiszta kormányzati központként használta – a nagyközönség előtt újranyitott, 2020-ban pedig sajátos autonómiát kapott Museo Nazionale di Palazzo Venezia milyen gyűjteményi koncepcióval illeszkedett be a Polo Museale del Lazio intézményi szférába. Bemutatom, milyen perspektívákat nyitott meg az olasz egységet középpontba állító Museo Centrale del Risorgimento intézménnyel való egyesülés a sajátos történeti, művészeti, kulturális és szellemi örökséget őrző palazzo számára. Végül felfejtem, milyen innovatív gyűjteményi funkciókkal ruházták fel az új név alatt működő – Il Vittoriano e Venezia (VIVE) – múzeumkomplexumot a 21. században. | The aim of this study is to examine the changing function of the Palazzo di Venezia in the historical centre of Rome. I will investigate the factors that have influenced the historical road of this imposing Renaissance-style palace from the quattrocento to the 21th century. I am looking for answers to the question of how the building has become a tool for cultural, diplomatic, political and representational purposes over the centuries, i.e. how the role of the building, the spatial structure of the area and the historical significance of the place has been transformed. I will ask why Cardinal Pietro Barbo, later Pope Paul II, from a wealthy Venetian merchant family, began building the palazzo and how he changed its function when he took the throne of St. Peter. I will look at how the building is associated with the humanist polymath Desiderius Erasmus, the Holy Roman Emperor of the German Nation Charles V and Wolfgang Amadeus Mozart, one of the Viennese classics. I will explore how the Republic of Venice and Habsburg Monarchy put the palace at the service of diplomacy after the death of Pope Paul II. I am following the traces of the stormy 20th century on the life of this 15th century residence. I will also highlight how the Palazzo di Venezia, transformed into a memorial institution in 1916, reopened to the public after a major caesura – when the building was used by Mussolini as a fascist government centre – and then given its own autonomy in 2020. The Museo Nazionale di Palazzo Venezia has created a collection concept that is integrated into the institutional sphere of the Polo Museale del Lazio. I will show the perspectives opened up by the merger with the Museo Centrale del Risorgimento, an institution that focuses on Italian unity, for the Palazzo, which has a specific historical, artistic, cultural and intangible heritage. Finally, I will explore the innovative functions of the collection that the museum complex under its new name – Il Vittoriano e Venezia (VIVE) – has endowed in the 21st century.

Actions (login required)

Edit Item