Egészségügyi szakdolgozók mentális statusának vizsgálata az általános jóllét, a depresszió és a kiégés tekintetében Békés és Hargita megyei mintán = Exploring the mental health status of healthcare professionals in terms of general well-being, depression and burnout in a sample from Békés and Hargita counties

Tömő, Zsolt and Olteanu, Lucián Líviusz and Herczeg, Viktória and Beke, Szilvia (2026) Egészségügyi szakdolgozók mentális statusának vizsgálata az általános jóllét, a depresszió és a kiégés tekintetében Békés és Hargita megyei mintán = Exploring the mental health status of healthcare professionals in terms of general well-being, depression and burnout in a sample from Békés and Hargita counties. ORVOSI HETILAP, 167 (14). pp. 547-555. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p547.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (351kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az egészségügyi ágazat mentális egészségének monitorozására nagyobb hangsúlyt kell fektetni a betegellátás színvonalának, minőségének biztosítása végett, figyelembe véve a pszichoszociális és szocioökonómiai hatásokat is. Az egészségügyi szakemberek mentális állapotának nagy szerepe van a betegbiztonság kérdéskörében. Célkitűzés: Az egészségügyi szakdolgozók általános jóllétének, depresszió- és kiégésszintjének felmérése és összehasonlítása a magyar Békés vármegyei és a román Hargita megyei mintán. Módszer: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkat a Békés vármegyei és Hargita megyei ápolók körében végeztük, a WHO Jóllét Kérdőív, a Beck Depresszió Kérdőív, valamint a Maslach Kiégés Leltár segítségével. Válaszaink elemzéséhez khi-négyzet- és t -próbát, nonparametrikus mérési eszközöket, illetve Spearman-féle korrelációanalízist alkalmaztunk (p<0,05) az SPSS 30.0 szoftver segítségével. A vizsgálatba 117 fő hazai és 109 fő romániai szakdolgozót vontunk be (n = 226). Eredmények: Az eredmények tükrében megállapítottuk, hogy az általános jóllét (p = 0,772), a depresszív tünetek (p = 0,338), a deperszonalizáció (p = 0,090) és a személyes hatékonyság (p = 0,586) dimenzióiban nem volt bizonyítható szignifikáns összefüggés a két vizsgált csoportban. A magyarországi szakdolgozók körében az érzelmi kimerülés szignifikánsan nagyobb mértékű (p<0,05), szubjektív általános és mentális egészségi állapotuk megítélése rosszabb, mint a romániai kollégáik esetében (p<0,05). Megbeszélés: Mindkét célcsoportban vizsgáltuk a depresszió és a kiégés rizikóját. A vizsgálat rámutat a hazai egészségügyi szakdolgozók mentális statusának beavatkozási szükségességére, további kutatások létjogosultságára, oksági tényezők mélyebb felderítésének jelentőségére. Következtetés: A szakdolgozók leterheltsége a pandémiát követő időszakban is nagy, a hazai helyzetképet árnyalja az a tény is, hogy több a krónikus betegség előfordulása a magyarországi ápolók körében, ami nagymértékben befolyással bír a mentális egészséget mérő mutatóinkra. A mentális egészségi állapot javításához az ágazat reformjára, a továbbképzések gyakoriságának növelésére és a mentálhigiénés módszerek gyakorlati alapú integrálására lenne szükség. Orv Hetil. 2026; 167(14): 547–555. | Introduction: Greater emphasis must be placed on monitoring mental health in the healthcare sector in order to en- sure the standard and quality of patient care, taking into account psychosocial and socioeconomic factors. The men- tal state of healthcare professionals plays a major role in patient safety. Objective: To assess and compare the general well-being, depression, and burnout levels of healthcare professionals in a sample from Békés county (Hungary) and Hargita county (Romania). Method: We conducted our cross-sectional questionnaire survey among nurses in Békés and Hargita counties using the WHO Well-Being Questionnaire, the Beck Depression Questionnaire, and the Maslach Burnout Inventory. We analyzed our responses using chi-square and t-tests, nonparametric measurement tools, and Spearman’s correlation analysis (p<0.05) with the help of SPSS 30.0 software. The study included 117 Hungarian and 109 Romanian profes- sionals (n = 226). Results: Based on the results, we found that there was no significant correlation between general well-being (p = 0.772), depressive symptoms (p = 0.338), and burnout in the dimensions of depersonalization (p = 0.090) and per- sonal efficacy (p = 0.586) in the two groups studied. Among Hungarian professionals, emotional exhaustion is sig- nificantly higher (p<0.05) and their subjective assessment of their general and mental health is worse than that of their Romanian colleagues (p<0.05). Discussion: We detected a risk of depression and burnout in both target groups. The study highlights the need for intervention in the mental health of Hungarian healthcare professionals and the justification for further research into the causal factors. Conclusion: The workload of healthcare professionals remains high in the post-pandemic period, and the domestic situation is further complicated by the fact that chronic diseases are more prevalent among Hungarian nurses, which has a significant impact on our mental health indicators. Improving mental health would require reforming the sec- tor, increasing the frequency of continuing education, and integrating practical mental hygiene methods.

Actions (login required)

Edit Item