A Koszovói Felszabadítási Hadsereg – terrorszervezetből nemzeti haderő?

Dikácz, Csaba (2025) A Koszovói Felszabadítási Hadsereg – terrorszervezetből nemzeti haderő? HADTUDOMÁNYI SZEMLE, 18 (4). pp. 123-138. ISSN 2676-9816

Preview

Text 08_dikacz_123-138_HSZ_2025_4.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (3MB) | Preview

Abstract

A valamikori Jugoszlávia 1974-ben megszerzett autonóm tartományi státusától 1989-ben megfosztott, demográfiailag túlnyomó többségében albán nemzetiségű Koszovó lakosságának két lehetősége volt, hogy a miloševići hatalom elnyomó politikájával szemben érdekeit érvényesítse. Előbb a békés, tárgyalásos úton való megegyezés, az úgynevezett passzív ellenállás módszerével kívánták jogaikat visszaszerezni, majd ennek a megközelítésnek a sikertelensége ‒ valamint az etnikai alapú, véres boszniai háború példája ‒ okán fegyveres (függetlenségi) harcba kezdtek eleinte terrorista eszközökkel, majd gerillahadsereggé szerveződve. Sikerüket azonban nem katonai értelemben érték el, hanem a nemzetközi közvélemény megnyerésével és rajta keresztül a NATO beavatkozásának kikényszerítésével. A konfliktus lezárását követően a szabadságharcos gerillákból – az ENSZ Biztonsági Tanácsa mai napig érvényben lévő 1244-es határozata szerint (de jure) még a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) részét képező, valójában (de facto) nemzetközi protektorátusként működő Koszovóban – előbb egy félkatonai, polgári védelmi feladatú szervezetet hoztak létre, majd a 2008-as egyoldalú függetlenség kikiáltását követően egyre határozottabb céllá vált az államiságot, a szuverenitást és a területi integritást biztosító nemzeti haderő megteremtése. A tanulmány ezt a transzformációs folyamatot kívánja röviden bemutatni.

Actions (login required)

Edit Item