Korszerűsítési törekvések a XVII. századi magyar szakoktatás és szakképzés megújítására = Modernization Efforts in Vocational Training in Hungary in the 17th Century

Sanda, István Dániel (2025) Korszerűsítési törekvések a XVII. századi magyar szakoktatás és szakképzés megújítására = Modernization Efforts in Vocational Training in Hungary in the 17th Century. In: TRADÍCIÓ ÉS INNOVÁCIÓ. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 21-28. ISBN 9789633345696

Preview

Text 021-028.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (706kB) | Preview

Abstract

A szakképzés modernizálása, ezáltal a termelés hatékonyságának emelése, mint a társadalmi jólét biztosításának egyik kulcskérdése, olyan tudományos tekintélyeket is foglalkoztatott, mint René Descartes, a francia polgárság nagy természettudós-filozófusa, akimélyrehatóan foglalkozott az ipari-technikai fejlődésnek a matematikával és a természettudományokkal való összefüggéseivel.Jan Amos Comenius rövid sárospataki működését áthatotta a mesterségek felkarolásának és a techni-kai ismeretek tanításának programja. A Didactica Magna-ban olvashatjuk,hogy „a nemzet boldogulásának”, előrehaladásának egyik előfeltétele, hogy vezető szerephez jussanak nálunk a „tudományok és mesterségek”, mivel az ezekkel együtt járó „kölcsönös szorgoskodás és az egymással való vetélkedés minden téren véget vet a semmittevésnek” (Comenius, 1992).Mindketten hatással voltak Apáczai Csere János (1625–1659) szemléletére. Nyugat-európai tanulmányi tapasztalatai és Comenius magyarországi fellépése arra tanította a fiatalApáczait, hogy gazdasági elmaradottságunkon, a hazai ipar és kereskedelem fejletlenségéncsak az iskolai oktatás radikális megújítása, és azon keresztül a természettudományos, technikai műveltség felvirágoztatása képes segíteni. Tanulmányunk e három tudós személyiségnek a szakképzés megújítását célzó meggondolásait, javaslatait és kísérleteit foglaljaössze. | Our paper explores the development and content of vocational training in guilds, the professionalization processes of becoming a skilled worker as well as potential individual career paths, using the method of document analysis, based on research conducted in libraries and archives. Starting from the analytical presentation of medieval circumstances, it leads into the modern era and places the development of guilds into a social-historical context. Furthermore, it describes the main characteristics of guilds in Hungary, up to their dissolution in the 19th century. The paper details the following aspects: – the circumstances around the formation of guilds; – the main functions of guilds; – potential career paths to be pursued in guilds; – the characteristics of the apprentice years; – the conditions of the master-year and of becoming a master. On the basis of primary sources on the history of (vocational) education, the paper presents the thoughts on vocational pedagogy and the educational work of Jan Amos Comenius and János Apáczai Csere. It also describes the social circumstances of 17th -century Hungary, where vocational training was carried out in guilds, while in the post-feudal societies of Western Europe, due to the rise of manufactures, more modern courses and institutions of vocational training were introduced.

Actions (login required)

Edit Item