A controlling döntéshozatal kognitív torzításai = Cognitive Biases in Controlling Decision-Making

Szabó, Tamás and Tóth, Edina and Gáspár, Sándor and Hegedűs, Szilárd (2026) A controlling döntéshozatal kognitív torzításai = Cognitive Biases in Controlling Decision-Making. MAGYAR MINŐSÉG, 35 (1). pp. 15-31. ISSN 1416-9576

Preview

Text 15_31_Acontrollingdonteshozatalkognitivtorzitasai.pdf - Published Version Download (505kB) | Preview

Abstract

A vállalati döntéstámogatás területén a controlling hagyományosan a racionális, optimális döntéshozatal eszközeként ismert. Ugyanakkor az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak, hogy a vezetői számvitelben és controllingban is megjelenhetnek viselkedési torzítások. Tanulmányunk a controlling döntéshozatali folyamatok és a viselkedési közgazdaságtan metszetében vizsgálódik. A kutatás célja a controlling területén dolgozó szakemberek döntéshozatalában jelentkező kognitív torzítások feltérképezése és jellemző mintázatainak azonosítása. Különös hangsúlyt fektettünk a Prospect Theory által leírt jelenségekre (referenciapont-függőség, veszteségkerülés, keretezési hatás stb.), valamint arra, hogy ezek miként torzíthatják a controllerek ítéleteit. Vegyes módszertant alkalmaztunk: egy online, játékosított kérdőív kvantitatív elemzésével 148 kontroller döntési preferenciáit mértük fel, majd az eredmények alapján klaszterelemzést végeztünk a jellegzetes döntéshozói csoportok azonosítására. Ezt kvalitatív mélyinterjúk követték klaszterenként, amelyek segítették a feltárt mintázatok értelmezését és validálását. A kérdőív kognitív biasokat vizsgáló döntési szcenáriókat tartalmazott (pl. projektfolytatási dilemma nyereség vs. veszteség keretezéssel). A klaszterelemzéshez a k-közép algoritmust és sziluett-mutatót alkalmaztuk az optimális csoportszám meghatározására A kvantitatív eredmények három markánsan eltérő döntéshozói klasztert tártak fel a mintában. Az első csoport (racionális, óvatos kontrollerek) döntései többnyire közelítenek a Homo oeconomicus modellhez, torzítási mutatóik alacsonyak. A második csoport (torzításokra hajlamos kontrollerek) tagjainál halmozottan jelentkeznek a viselkedési torzítások: erős veszteségkerülési hajlam, ugyanakkor keretezéstől függően akár túlzott kockázatvállalás is. A harmadik, kisebb csoport (veszteségkerülésből kockázatkeresők) paradox viselkedést mutat: alapvetően kerülik a bizonytalanságot, de ha veszteséggel szembesülnek, hajlamosak a kockázatos folytatásra. A klasztertagság szignifikáns összefüggést mutatott a demográfiai jellemzőkkel (életkor, beosztás, szakterület, p<0,01), ami arra utal, hogy a tapasztalat és pozíció befolyásolja a döntési stílust. A kvalitatív interjúk nagyrészt alátámasztották ezen klaszterprofilokat és árnyalt képet adtak a mögöttes okokról: például az idősebb, tapasztalt kontrollerek következetesebben kerülik a veszteségeket, míg a fiatalabbaknál nagyobb a hajlandóság a kockázatvállalásra bizonyos helyzetekben. Eredményeink igazolják, hogy a controllerek döntéseit is befolyásolhatják a pszichológiai torzítások, így a hagyományos racionalitás-elv korlátozott alkalmazhatóságú a controlling területén. A három azonosított döntési profil rámutat arra, hogy érdemes személyre szabott döntéstámogatási eszközöket és képzést alkalmazni a controllingban. A kutatás újszerűen integrálja a viselkedésgazdaságtan elveit a controllinggal, ami hozzájárulhat a vezetői számvitel elméleti és gyakorlati továbbfejlesztéséhez azáltal, hogy a humán tényezők hatását tudatosabban kezeljük a szervezeti döntéshozatalban. | In the field of corporate decision support, controlling has traditionally been regarded as a tool for rational and optimal decision-making. However, recent research has demonstrated that behavioral biases may also emerge in management accounting and controlling practices This study is situated at the intersection of controlling decision-making processes and behavioral economics. Its primary objective is to identify and systematically map the cognitive biases that arise in the decision-making of professionals working in the field of controlling, as well as to uncover their characteristic patterns. Particular emphasis is placed on phenomena described by Prospect Theory such as reference dependence, loss aversion, and framing effects and on how these mechanisms may distort controllers’ judgments A mixed-methods research design was applied. First, an online, gamified questionnaire was used to assess the decision preferences of 148 controllers, followed by a cluster analysis to identify distinct decision-maker profiles. Subsequently, qualitative in-depth interviews were conducted within each cluster to support the interpretation and validation of the identified patterns. The questionnaire included decision scenarios specifically designed to capture cognitive biases (e.g., project continuation dilemmas framed in terms of gains versus losses). For the cluster analysis, the k-means algorithm and the silhouette coefficient were employed to determine the optimal number of clusters The quantitative results revealed three clearly distinguishable decision-making clusters within the sample. The first group (rational and cautious controllers) exhibited decision patterns largely consistent with the Homo oeconomicus model, with low levels of observed bias. The second group (bias-prone controllers) displayed a cumulative presence of behavioral distortions, including strong loss aversion and, depending on the framing of the decision context, tendencies toward excessive risk-taking. The third, smaller group (risk-seeking under loss conditions) demonstrated a paradoxical pattern: while generally avoiding uncertainty, its members tended to engage in risky continuation strategies when confronted with losses. Cluster membership showed a statistically significant association with demographic characteristics such as age, organizational position, and functional specialization (p < 0.01 indicating that experience and hierarchical role influence decision-making styles. The qualitative interviews largely confirmed these cluster profiles and provided a more nuanced understanding of the underlying mechanisms. For instance, older and more experienced controllers tended to avoid losses more consistently, whereas younger professionals showed a greater propensity for risk-taking in certain contexts. Overall, the findings confirm that controllers’ decisions are also subject to psychological biases, suggesting that the traditional assumption of full rationality has limited applicability in the field of controlling The three identified decision-making profiles highlight the potential benefits of implementing tailored decision-support tools and targeted training programs in controlling practice. By integrating principles of behavioral economics into controlling, this research contributes to both the theoretical and practical advancement of management accounting, enabling a more conscious and systematic treatment of human factors in organizational decision-making.

Actions (login required)

Edit Item