A tudás korlátai: a violentia = The limits of knowledge: violence

Molnár, Attila Károly (2024) A tudás korlátai: a violentia = The limits of knowledge: violence. SZÁZADVÉG, 2024 (4). pp. 119-133. ISSN 0237-5206

Preview

Text Szazadveg_2024_04_6_119-133_Molnar-Attila-Karoly.pdf - Published Version Download (261kB) | Preview

Abstract

A violentia, a határátlépés az európai gondolkodás egyik jellegzetes dilemmája. Egyszerre igényli azt, de ugyanakkor tart tőle. A violentia a létező viszonyok nyílt vagy hallgatólagos bírálata, érvénytelenítése valamilyen eszmény vagy igazságigény nevében, ezzel veszélyezteti a politikai rendet. Az igazságigény képviselői és a nekik ellenállók egyaránt hajlamosak fizikai és egyéb kényszert alkalmazni, ezért a határátlépés mindig békebontó. Az európai civilizáció önképe szerint arra törekszik, hogy törvényekkel békét teremtsen, felszámolja az erőszakot, ugyanakkor a határátlépéseket legfeljebb ideig-óráig tudja korlátozni vagy megszelídíteni. Az alábbiakban erről, a violentiával kapcsolatos ambivalenciáról lesz szó. A politikai és erkölcsi gondolkodás egyik korlátját jelzi, hogy a határátlépés nem feltétlenül jó, de nem is feltétlenül rossz; ahogyan a hiánya sem feltétlenül rossz, sem nem feltétlenül jó. I Violence is a dilemma of the European mind. It requires transgresson and fear as well. Violence is the overt or covert refutation of the existing human relations, their devaluation by an ideal or truth-claim. Therefore, truth-claims are always peace-breakers. The European tradition is searching for peace by the rule of law in order to eliminate violence, but this process can tame or keep at bay violence only for a short period of time. The ambiguity concerning violence in the European tradition means that violence, or the lack thereof, is not necessarily good or bad.

Actions (login required)

Edit Item