Retorikai közgazdaságtan? : megjegyzések Mihályi Péter cikkéhez = Rhetorical economics? : Comments on Péter Mihályi’s article

Török, Ádám (2026) Retorikai közgazdaságtan? : megjegyzések Mihályi Péter cikkéhez = Rhetorical economics? : Comments on Péter Mihályi’s article. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, 73 (3). pp. 342-351. ISSN 0023-4346

Preview

Text 22349-Cikkszovege-88379-1-10-20260323.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (205kB) | Preview

Abstract

Jelen tanulmány hozzászólás Mihályi Péter Miért nem lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? című cikkéhez. A szerző a közgazdaságtanban gyakran használt, de kevéssé definiált fogalmak – mint a versenyképesség vagy a hozzáadott érték – értelmezési problémáit járja körül, különös tekintettel azok gazdaságpolitikai kommunikációban betöltött retorikai szerepére. Kritizálja azt a megközelítést, mintha a hozzáadott érték valóban a magyar gazdaságpolitika iránytűje lenne, és rávilágít arra, hogy ezek az állítások gyakran inkább retorikai fogások, mint megalapozott szakmai tények. Bevezeti a „retorikai közgazdaságtan” fogalmát, amely olyan eseteket ír le, ahol számszerűleg nem megragadható közgazdasági tényeknek indokolatlanul kvantitatív jelentőséget tulajdonítanak. A tanulmány Mihályi Péter nyolc pontban megfogalmazott érveit elemzi a hozzáadott érték gazdaságpolitikai felhasználásával szemben, miközben számos ponton egyező álláspontot képvisel. Különös figyelmet fordít a mosolygörbe elméleti megalapozatlanságára és az innovációval kapcsolatos felületes politikai állásfoglalásokra, kiemelve a szakmailag bizonytalan fogalomhasználat káros hatásait mind a kommunikációban, mind a gyakorlatban. | This article is a commentary on Péter Mihályi’s article “Why value added is not an appropriate compass for industrial policy” published in the February 2026 issue of this journal. I explore the interpretational problems of frequently used but poorly defined concepts in economics, such as competitiveness or value added, with a particular focus on their rhetorical role in economic policy communication. I criticize the approach, which assumes that value added is the compass of Hungarian economic policy, and highlight that these statements are often rhetorical devices rather than well-founded scientific facts. I introduce the concept of “rhetorical economics”, describing instances where unquantifiable economic facts are unjustifiably assigned quantitative significance. The study analyses Péter Mihályi’s eight arguments against the use of value added in economic policy, while agreeing with him on several points. Special attention is paid to the theoretical unfoundedness of the “smile curve”, and superficial political statements regarding innovation, emphasizing the detrimental effects of professionally uncertain terminology in both communication and practice.

Actions (login required)

Edit Item