Alkalmazható-e a gender mainstreaming a városfejlesztésre? Bécs és Barcelona példája = Is gender mainstreaming applicable to urban development? The examples of Vienna and Barcelona

Böröndy, Júlia (2026) Alkalmazható-e a gender mainstreaming a városfejlesztésre? Bécs és Barcelona példája = Is gender mainstreaming applicable to urban development? The examples of Vienna and Barcelona. TÉR ÉS TÁRSADALOM, 40 (1). pp. 200-218. ISSN 0237-7683 (nyomtatott); 2062-9923 (elektronikus)

Preview

Text 09-3683.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (1MB) | Preview

Abstract

A tanulmány a gender mainstreaming alkalmazásának lehetőségeit és kihívásait vizsgálja a városfejlesztés területén. Teszi ezt Sylvia Walby kérdései mentén, melyeket 2005-ös publikációjában vetett fel azzal a céllal, hogy feltárja a gender mainstreaming elmélete és gyakorlata közötti feszültségeket, és rámutasson a gyakorlatba ültetést övező dilemmákra. Jelen tanulmány ebbe az elméleti keretbe ágyazva vizsgálja a városfejlesztés vonatkozásában a „gender” és a „mainstream” közti alapvető feszültséget, a vízió és az ahhoz vezető fejlesztési stratégia viszonyát, a szakértelem és a demokratikus részvétel kapcsolatát, valamint azt, hogy a folyamat a meglévő struktúrák átalakítására (transzformáció) vagy az azokba való beilleszkedésre törekszik-e. Ezen túl arra is rávilágít, hogyan viszonyulnak a nemi egyenlőtlenségek más, például osztályalapú különbségekhez. A bemutatott példák, Bécs és Barcelona esettanulmányai több esetben éppen ezeket az elméleti feszültségeket illusztrálják a gyakorlatban. Mindkét város a gender mainstreaming gyakorlata intézményesített formában működik a helyi önkormányzaton belül, melynek hagyománya Bécsben az 1990-es évekig vezet vissza, míg Barcelonában a 2010-es években váltak az önkormányzati stratégia részévé. Munkám az elméleti háttér és gyakorlati példák bemutatásán túl amellett érvel, hogy a gender mainstreaming csak akkor lehet valóban transzformatív, ha a nemi hierarchiák lebontására törekszik, és a térbeli beavatkozásokat újraelosztó politikákkal kapcsolja össze. Enélkül a pozitív hatásokból csak a kiváltságosok részesülnek. | This study provides a critical examination of the application, potential, and challenges of gender mainstreaming within the field of urban development. Drawing upon the theoretical framework proposed by Sylvia Walby (2005), the paper delves into the inherent tensions between the concept's theory and its practical implementation, highlighting the dilemmas that surround its institutionalization. The analysis is structured around several key questions: it explores the fundamental tension between 'gender' perspectives and 'mainstream' policy; the relationship between a long-term vision for equality and the development strategies employed to achieve it; the dynamic between professional expertise and democratic participation; and whether the process ultimately aims for the actual transformation of existing power structures or settles for mere integration within them. Furthermore, the study illuminates how gender inequalities intersect with and are reinforced by other social stratifications, like those based on class. These theoretical tensions are illustrated through a comparative analysis of two pioneering case studies: Vienna and Barcelona. Both cities feature institutionalized forms of gender mainstreaming within their local governments, yet they represent different historical and political trajectories. Vienna's practice has a tradition of decades, dating back to the 1990s, evolving from specific pilot projects to a comprehensive municipal strategy. In contrast, Barcelona's approach emerged more recently in the 2010s, driven by a wave of new municipalism that explicitly challenged previous neoliberal urban policies. By examining the successes and shortcomings of initiatives in both cities, the study demonstrates how these theoretical dilemmas manifest in actual urban outcomes. Beyond presenting the theoretical background and practical examples, the study argues that for gender mainstreaming to be transformative, it must transcend symbolic gestures and technocratic solutions. The central thesis is that its success is contingent on two interconnected conditions: a clear commitment to dismantling embedded gender hierarchies, and the crucial linkage of spatial interventions with robust redistributive policies. Without this connection, the positive effects of gender-sensitive urban development risk being captured by privileged groups, potentially deepening socio-economic inequalities and failing to create truly equitable and just cities for all.

Actions (login required)

Edit Item