Versengő regionális központok között – jövedelmi polarizáció a Partiumban = Between Competing Regional Centres: Income Polarisation in Partium

Szilágyi, Ferenc (2026) Versengő regionális központok között – jövedelmi polarizáció a Partiumban = Between Competing Regional Centres: Income Polarisation in Partium. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI STRATÉGIAI FÜZETEK, 23 (1). pp. 5-19. ISSN 1786-1594 (nyomtatott); 2560-2926 (online)

Preview

Text SF_2026_01_05_19.pdf - Published Version Download (766kB) | Preview

Abstract

Kutatásunk a Románia északnyugati részén fekvő Partium öt megyéjének (Arad, Bihar, Máramaros, Szilágy, Szatmár) 381 önkormányzatát vizsgálja a jövedelmi területi megoszlásának szempontjából. Az elsődleges indikátor az önkormányzatoknak a 2023-as évi költségvetés keretében visszaosztott személyi jövedelemadó fajlagos (egy főre jutó) értéke. Az adatbázist népesség‑ és településföldrajzi változókkal egészítettük ki, valamint – OpenStreetMap‑alapú útvonaltervezésre támaszkodva – a megyeszékhelyekhez, Nagyváradhoz és a legközelebbi régióközpontokhoz (Kolozsvár, Temesvár, Debrecen, Szeged) mért közúti távolságokkal és elérési időkkel. A vizsgálatot többváltozós lineáris regresszióval, bootstrap‑eljárással, egyszempontos varianciaanalízissel (DEGURBA‑csoportok), valamint térbeli lag‑modellel végeztük. Eredményeink szerint a népsűrűség következetesen pozitív és szignifikáns kapcsolatban áll az egy főre jutó jövedelemadóval, míg a megyeszékhelytől mért távolság és elérési idő negatív irányú hatást mutat; az időalapú elérhetőség kismértékben jobb prediktor a kilométertávolságnál. A Nagyváradtól mért távolság magyarázó ereje mérsékeltebb, mint a megyeszékhelyeké, ami arra utal, hogy a jövedelmi polarizációban a megyei központok dominálnak. A fajlagos jövedelemadó nagyságát az urbanizációs fok is szignifikánsan differenciálja, a térbeli regresszió pedig erős szomszédsági (spillover) hatásokat jelez. A befizetések önkormányzati koncentrációja kiugró (Gini=0,86), míg a fajlagos mutató egyenlőtlensége mérsékeltebb, de szintén magas (Gini=0,44); a határkapu funkciójú és a szuburbán települések – különösen Bors – fajlagos teljesítménye kiemelkedő. Az eredmények arra utalnak, hogy a megyei központokhoz fűződő funkcionális kapcsolatok erősítése, az elérhetőség javítása és a határ menti integráció célzott eszközei mérsékelhetik a peremterületek leszakadását. | Our study examines the spatial distribution of income across 381 municipalities in the five counties of Partium, north‑western Romania (Arad, Bihor, Maramureș, Sălaj, Satu Mare). The primary indicator is the per‑capita amount of personal income tax redistributed to local governments under the 2023 state budget. We enrich the database with demographic and settlement-geographic covariates and—using OpenStreetMap-based routing—road distances and travel times to county seats, to Nagyvárad (Oradea), and the nearest regional centres (Cluj-Napoca/Kolozsvár, Timișoara/Temesvár, Debrecen, Szeged). The analysis employs multivariate linear regression, bootstrap resampling, one‑way ANOVA (DEGURBA groups), and a spatial‑lag model. Results indicate a consistent, positive, and statistically significant association between population density and per‑capita income tax, while both distance and travel time from the county seat exert an adverse effect; time‑based accessibility is a slightly better predictor than kilometre‑based distance. Distance from Nagyvárad (Oradea) has weaker explanatory power than distance from county seats, suggesting that county capitals dominate income polarisation. Urbanisation level also differentiates per‑capita outcomes significantly, and spatial regression reveals strong neighbourhood (spillover) effects. The concentration of total tax payments is extreme (Gini = 0.86), whereas inequality in the per‑capita indicator is lower but still high (Gini = 0.44). Border‑gateway and suburban municipalities (especially Bors/Borș) display outstanding per‑capita performance. Taken together, the findings imply that strengthening functional linkages to county capitals, improving accessibility, and deploying targeted cross‑border integration instruments could mitigate the relative decline of peripheral areas.

Actions (login required)

Edit Item