Az endogén fejlődést meghatározó tényezők vizsgálata a magyar járások körében = Examination of the Factors Determining Endogenous Development in Hungarian Districts

Oláh, Zoltán and Bodnár, Gábor (2026) Az endogén fejlődést meghatározó tényezők vizsgálata a magyar járások körében = Examination of the Factors Determining Endogenous Development in Hungarian Districts. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI STRATÉGIAI FÜZETEK, 23 (1). pp. 69-83. ISSN 1786-1594 (nyomtatott); 2560-2926 (online)

Preview

Text SF_2026_01_69_83.pdf - Published Version Download (507kB) | Preview

Abstract

Az utóbbi évtizedekben, a tudományos szakirodalomban egyre népszerűbbé vált az endogén fejlődés teóriája. Az endogén megközelítés felértékelődése kiváltképp tapasztalható a gazdasági fejlődés vizsgálata kapcsán. Egyre inkább, nem csak a vidéki terek vonatkozásában, előtérbe kerül a helyi erőforrások hasznosítása, kiaknázása. Erre a megközelítésre számos modell épül, ilyen például a területi tőke modellje.Munkánk tudományos kérdéseként azt vizsgáltuk, hogy az egyes tőketényezők esetében megfigyelhetők-e „szokásos” hazai területi mintázatok. Eredményeink alapján a gazdasági és a humán tőke esetében egyértelműen kirajzolódik egy általánosnak tekinthető térbeli koncentráció és sűrűsödés. A társadalmi tőkét két dimenzió mentén elemeztük: „humán aktivitás” és „közösségi aktivitás”. A „humán aktivitás” térszerkezete a gazdasági és humán tőkéhez hasonló, előzetesen feltételezett mintázatot mutat. Ezzel szemben a „közösségi aktivitás” térszerkezete ettől eltérő képet rajzol ki, ami a társadalmi tőke belső dimenzióinak eltérő területi működésére utal. | In recent decades, the theory of endogenous development has gained increasing prominence in the scientific literature. The growing importance of the endogenous approach is particularly evident in studies of economic development. The utilization and mobilization of local resources have come to the forefront – not only in relation to rural areas, but more generally as well. Several models are based on this approach, including the model of territorial capital. In this study, we examine whether “typical” spatial patterns can be identified in the case of different forms of capital. Our results show that in the case of economic and human capital a general spatial concentration and clustering can be clearly observed. Social capital was analysed along two dimensions: „human activity” and „community activity”. The spatial structure of „human activity” shows a pattern similar to that observed for economic and human capital. In contrast, the spatial structure of „community activity” reveals a different pattern, suggesting that the internal dimensions of social capital operate differently across space.

Actions (login required)

Edit Item