Elit hobbi vagy társadalmi erő? A civilek kapcsolathálózati szegregációjának longitudinális vizsgálata = Elite Privilege or Social Force? A Longitudinal Study of the Network Segregation of Civil Society Actors

Vida, László and Bajnóczki, Laura (2026) Elit hobbi vagy társadalmi erő? A civilek kapcsolathálózati szegregációjának longitudinális vizsgálata = Elite Privilege or Social Force? A Longitudinal Study of the Network Segregation of Civil Society Actors. CIVIL SZEMLE, 23 (3). pp. 5-28. ISSN 1786-3341

Preview

Text 02_CSZ_2026_03_Vida_Bajnoczki.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A tanulmányban a civil szervezeti tagok (későbbiekben civilek) magyar társadalomba való integráltságát vizsgáljuk méretgenerátoros kapcsolathálózati módszerrel. A paternalista-szocialista rendszer majd később a kapitalista-individualista rendszer egyik következménye, a bizalom és szolidaritáshiányos állapot. Ennek a társadalmi folyamatnak egyszerre oka és eredménye a gyenge civil társadalom (Dupcsik-Tóth 2008). A civil tudat nem hálózza be az egész társadalmat, mivel annak csak egy szegmensét érinti, megmaradt a középréteg és az elitek privilégiumának. Mivel a civileknek nincs kapcsolata a többségi társadalommal, így nem számíthatnak a társadalom többségének a szolidaritására (Sik 2021). Ebből adódóan a demokrácia védőbástyájának számító civilek könnyen ellehetetleníthetőek nagyobb társadalmi ellenállás nélkül. Az utóbbi bő egy évtizedben nőtt a depolitizált civil szervezetek aránya, ezzel szemben a „gátőr” (konfliktusorientált) civil szervezetek aránya csökkent (Gerő-Kerényi 2020). Kutatásunk során az alábbi kérdésekre keressük a válaszokat. Milyen mértékű kapcsolathálózati szegregációval néznek szembe a civilek? Mely tényezők (pld. város – vidék ellentéte) felelnek a civilek kapcsolathálózati szegregációjáért? Longitudinális kvantitatív vizsgálatunkhoz a méretgenerátoros kérdéssorokat tartalmazó Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban című OTKA-kutatás 2015-ös adatfelvételét (N=2687), valamint a 2021-es Hungarostudy (N=7000) adatbázisokat alkalmazzuk. A méretgenerátoros kapcsolathálózati módszerrel feltárt kapcsolathálózati szegregáció mértéke azt mutatja meg, hogy az adott csoport ismertsége mennyire kiegyenlítetlen a társadalmon belül, vagyis kapcsolathálózati szempontból mennyire zárt a vizsgált csoport (Kmetty-Koltai 2015). Negatív binomiális modelleket építünk, ahol az alpha paraméter jelöli a túlszórás (szegregáció) mértékét, valamint a modellbe beépülnek a szignifikáns magyarázó (szegregációképző) változók is. Így a szegregáció mértékének vizsgálatán túl a szegregációképző okok feltárása is megtörténik.Adataink szerint mindkét vizsgált évben (2015; 2021) kapcsolathálózati szempontból az egyik leginkább szegregált csoport a civilek, annak mértéke a hajléktalanokhoz hasonlítható. Elsősorban a felsőfokú végzettségű, vidéki (városban vagy községben élő), idősebb (45 év felettiek) középosztálybeliek körében a legmagasabb a civil ismerősök száma. A Kovách-féle integrációs csoportokra vetítve a lokálisan integráltak körében kiemelkedően a legmagasabb a civil ismerősök száma, vagyis kijelenthető, hogy a civil szektor leginkább a „vidéki elit” számára látható és elérhető. Ezzel egy olyan társadalmi erőt birtokolnak, amivel képesek a lokális közösség életének befolyásolására és alakítására. | In the study, we examine the integration of civil society organization members (hereafter: civil actors) into Hungarian society using a size generator method. One consequence of the paternalistic-socialist system and later the capitalist-individualistic system is a lack of trust and solidarity. A weak civil society is both a cause and a result of this social process (Dupcsik-Tóth 2008). Civil consciousness does not permeate the whole of society, as it only affects a segment of it, remaining the privilege of the middle class and the elites. Since civil society has no connection with the majority of society, it cannot count on the solidarity of the majority (Sik 2021). As a result, civil society, which is considered the bastion of democracy, can easily be undermined without significant social resistance. Over the past decade, the proportion of depoliticized civil society organizations has increased, while the proportion of “watchdog” (conflict-oriented) civil society organizations has decreased (Gerő-Kerényi 2020). In our research, we seek answers to the following questions. To what extent do civil society actors face network segregation? Which factors (e.g., urban-rural divide) are responsible for the network segregation of civil society actors? For our longitudinal quantitative study, we use the 2015 data collection (N=2687) from the OTKA research project entitled Integration and Disintegration Processes in Hungarian Society, which contains size-generator questionnaires, as well as the 2021 Hungarostudy (N=7000) databases. The degree of network segregation revealed by the summation method shows how unevenly known a given group is within society, i.e., how closed the group under study is in terms of its network (Kmetty-Koltai 2015). We build negative binomial models, where the alpha parameter indicates the degree of oversdispersion (segregation), and the significant explanatory (segregation-forming) variables are also incorporated into the model. Thus, in addition to examining the degree of segregation, the causes of segregation are also explored. According to our data, in both years examined (2015 and 2021), one of the most segregated groups in terms of social networks is civilians, with a degree of segregation comparable to that of homeless people. The number of civil acquaintances is highest among middle-class people with higher education, living in rural areas (in towns or villages), and older (over 45 years of age). In terms of Kovách’s integration groups, the number of civil acquaintances is significantly higher among the locally integrated, which means that the civil sector is most visible and accessible to the “rural elite.” This gives them a social power that enables them to influence and shape the life of the local community.

Actions (login required)

Edit Item