Niklas Luhmann és a posztökológiai politika lehetősége : Megjegyzések a „természet” redundanciájáról

Lovász, Ádám (2022) Niklas Luhmann és a posztökológiai politika lehetősége : Megjegyzések a „természet” redundanciájáról. SZÁZADVÉG, 2022 (4). pp. 105-127. ISSN 0237-5206

Preview

Text Szazadveg_2022_04_08_Lovasz-Adam.pdf - Published Version Download (283kB) | Preview

Abstract

Jelen tanulmányban Niklas Luhmann Ökológiai kommunikáció című kötetének napjainkban is releváns észrevételeire támaszkodom. Kontraintuitív módon gondolja újra Luhmann társadalom és környezet viszonyát. A modern társadalom legfőbb jellemzője a funkcionális differenciálódás. Luhmann szerint a társadalom nem emberekből vagy emberi cselekedetekből áll, hanem önreferens módon képződő funkcióspecifikus kommunikációkból. Ebből következően a „környezet” fogalma nála különválik a „természet” fogalmától: környezet alatt mindig egy funkciórendszer környezetét kell értenünk, és ezt a rendszer maga konstruálja meg. Önmagában fennálló környezetről vagy „ökoszisztémáról” nem beszélhetünk, csakis társadalmi konstrukcióként számolhatunk a „környezet” fogalmával. Ökológiai kommunikáció, amit a rendszer környezetként vagy környezeti problémaként reprezentál önmaga számára. Minél bonyolultabb a szociális rendszerek belső komplexitása, annál kevésbé fenntarthatóak ökológiai értelemben. Erősen bírálja Luhmann azokat az ökológiai mozgalmakat, amelyek a környezetvédelem politikai ügyét abszolút érvényű, minden más szempontot felülíró morális értéknek állítják be. Tanulmányom végén egy posztökológiai politika lehetőségét vetem fel. = In this study, I rely on insights from Niklas Luhmann’s book Ecological Communication. Luhmann rethinks the relationship between society and environment in a counterintuitive way. In modernity, society disintegrates into a multitude of autopoietic (self-constructing, self-producing) functional systems. According to Luhmann, society does not consist of people or human actions, but of function-specific communication formed in a self-referential manner. The concept of „environment” is separated from the concept of „nature”. We cannot speak of an „environment” or „ecosystem” out there, existing in itself. The concept of „environment” is a social construct. Ecological communication is everything that the system represents to itself as an environment or an environmental problem. It can be suggested that the more complex social systems become, the less sustainable they are in an ecological sense. Luhmann strongly criticizes those ecological movements that present the political cause of environmental protection as a moral issue overriding all other perspectives. I propose a post-ecological politics.

Actions (login required)

Edit Item