Vázlat a kortárs emberi jogi antropológia egyes irányairól

Matyasovszky-Németh, Márton (2021) Vázlat a kortárs emberi jogi antropológia egyes irányairól. MTA LAW WORKING PAPERS (10). pp. 1-20. ISSN 2064-4515

Preview

Text Matyasovszky-Nemeth_Marton.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A tanulmány célja az, hogy megmutassa milyen főbb irányokat vettek az emberi jogi antropológiai kutatások az elmúlt évtizedekben. Lawrence M. Friedman amerikai jogszociológus és jogtörténész szerint napjainkban az emberi jogi eszme globálisan is meghatározó „társadalmi eszményképként és a hétköznapok normatív csomagjának részeként” működik. Friedman szerint az emberi jogokkal foglalkozó jogszociológia és a jogi antropológia egyik feladata az lehet, hogy feltárja azokat az okokat, amelyek miatt az egyetemes emberi jogok filozófiai ideálja a pozitív jog meghatározó és megkerülhetetlen részévé válhatott. (Friedman, 2012) E tanulmány egy korábban megkezdett terv folytatása, amelynek célja az, hogy felvázolja az emberi jogok társadalmi-jogi kutatásainak legújabb fejleményeit. A tanulmányban a kortárs emberi jogi antropológia két szerzője, a nemrég elhunyt amerikai Sally Engle Merry és az ausztrál Michael D. Jackson, munkásságának jelentősebb állomásait járom körbe. Merry és Jackson írásai ugyanis bizonyítják Friedman hipotézisét, mely szerint az elmúlt évtizedekben kialakultak az emberi jogok helyi kultúrái, amelyek számos vonásukban eltérnek mind a nemzetközi egyezményekben foglaltaktól, mind pedig a nemzetközi emberi jogi intézményrendszer által képviselt globális emberi jogi diskurzustól. A bemutatandó szerzők írásaiban ezekről a kisközösségi mechanizmusokról kaphatunk olyan ismereteket, amely hozzásegíthetnek minket az emberi jogok érvényesülésében tapasztalt nehézségek mélyebb megértéséhez.

Actions (login required)

Edit Item