Prima Facie - avagy néhány gondolat a nyilvánosságnak és az ártatlanság vélelmének az összefüggéséről

Madarasi, Anna (2024) Prima Facie - avagy néhány gondolat a nyilvánosságnak és az ártatlanság vélelmének az összefüggéséről. MTA LAW WORKING PAPERS (4). pp. 1-12. ISSN 2064-4515

Preview

Text Madarasi_Anna_2.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A közérdeklődésre számot tartó bírósági – jellemzően inkább büntető – ügyek tárgyalása során gyakran felmerülnek a tárgyalási nyilvánossággal kapcsolatban kérdések, problémák. A közelmúltban két olyan közérdeklődésre számot tartó bírósági ügy is jelentősen tematizálta a közbeszédet, ami a Fővárosi Törvényszéken van folyamatban. Mind a „Völner-Schadl ügy” mind a „Salis ügy” néven ismertté vált büntetőeljárás jelentős média nyilvánosságot kapott hazánkban, illetve külföldön egyaránt, és a megjelent nagyon „erős” képivilágú tudósítások alapjogi, illetve eljárásjogi szempontból, többek között a tárgyalási nyilvánosságnak is olyan aspektusaira hívták fel a figyelmet, amelyekkel mindenképpen foglalkozni érdemes. A tanulmányomban, az említett büntetőügyek egyikében markánsan megjelent olyan kérdéssel foglalkozom, amelyről viszonylag kevés szó esik, azonban gyakori probléma: az eljárás szereplőiről, elsősorban pedig a fogvatartott vádlottról, a tárgyalótermen kívül, de a bíróság épületében történő kép-és hangfelvétel készítésével. A jelentős média figyelem mellett zajló bírósági ügyekben gyakran felmerülő alapjogi kérdés a tisztességes eljáráshoz való jog egyik részjogosítványát jelentő nyilvánosságnak, illetve az Európai Emberi Jogi Egyezmény (EJEE) 10. cikke által biztosított véleménynyilvánítási szabadságnak, a szintén az EJEE 6. cikke által biztosított ártatlanság vélelmével, illetve a magánélet tiszteletben tartásához való joggal való kollíziója. Ez a probléma azonban nemcsak a tárgyalóteremben van jelen, és nem oldódik meg azzal, hogy az eljárási szereplők elhagyják a tárgyalótermet. A gyakorlatban a bíróság épületének a tárgyalótermen kívüli részein történő kép- és hangfelvétel készítés is hasonlóan problematikus, és felmerül a kérdés, hogy a bírósági épület ugyanolyan közterületnek minősül-e, mint bármely más nyilvános hely, vagy van-e a tárgyalótermen kívül és az eljáró bírón kívül az igazságszolgáltatási rendszernek tevőleges kötelezettsége az eljárási szereplők jogainak a védelme érdekében, illetve az európai emberi jogi normák alapján elvárható-e a bírósági szervezettől, hogy bizonyos intézkedéseket megtegyen az eljárási szereplők alapvető jogainak védelme érdekében. A tanulmányomban elsősorban a hatályos szabályozás alapjogi szempontú vizsgálatával foglalkozom és a vizsgálat első lépése az irányadó nemzetközi emberi jogi követelmények összefoglalása az Emberi Jogok Európai Bíróságának a joggyakorlata alapján. A vizsgálat következő fontos eleme az európai uniós szabályozás bemutatása, valamint a terjedelmi korlátokra tekintettel, egy rövid összefoglaló néhány, unión kívüli és uniós ország, vonatkozó szabályozásáról. A záró részben a kézirat lezárásakor hatályos bírósági épülethasználati szabályokat elemzem és arra keresem a választ, hogy ezek mennyiben felelnek meg az európai emberi jogi normáknak, illetve a hatályos jogi környezet mennyiben befolyásolja, illetve biztosítja elsősorban az ártatlanság vélelmének a védelmét a fogvatartott, valamint a kép-és hangfelvétel készítéséhez történő hozzájárulást megtagadó vádlott számára, illetve általában mennyire van figyelemmel az eljárási szereplők tisztességes eljáráshoz és magánélethez való jogának a védelmére.

Actions (login required)

Edit Item