Gerrymandering és önkormányzati választások – A választókerületek kialakításának alkotmányjogi kérdései a magyar helyhatósági választásokon

Mécs, János (2025) Gerrymandering és önkormányzati választások – A választókerületek kialakításának alkotmányjogi kérdései a magyar helyhatósági választásokon. MTA LAW WORKING PAPERS (2). pp. 1-31. ISSN 2064-4515

Preview

Text Mecs_Janos_gerrymandering.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A választópolgárok az önkormányzati választásokon a tízezer fő feletti településeken vegyes rendszerben, azaz részben egyéni választókerületeken keresztül hatalmazzák fel képviselőiket a helyi közhatalom gyakorlására. A kerületeket a települési jegyző mint a helyi választási iroda (HVI) vezetője alakítja ki, a beosztás pedig megtámadható a törvényszék előtt. Habár a választókerületi struktúra alapvetően hat ki a választás kimenetelére, és – mint minden választási jogintézmény – magában hordozza a visszaélés lehetőségét, nem született olyan jogtudományi munka eddig, amely az önkormányzati választókerületek szabályozását, kialakításának gyakorlatát, és a kialakuló bírósági joggyakorlatot elemezte volna. Jelen tanulmány fókuszában a 2014, 2019, és 2024-es választásokkal kapcsolatos HVI gyakorlat és bírósági döntések állnak. Az elemzés rámutat arra, hogy nem tisztázottak kellőképpen a választókerület demokrácia- és alkotmányelméleti alapjai, amely a gyakorlatban is problémákat okoz. Emellett a törvényi szabályozás bizonyos hiányosságoktól szenved, különösen a tekintetben, hogy nem teljesen független szervre telepíti a döntést. A HVI gyakorlat több esetben az egyértelmű jogszabályi előírásokat megszegve alakult, és az eljárás nyilvánossággal kapcsolatos hiányosságai miatt ez több esetben jogorvoslat nélkül maradt. A bírósági eljárás a jogellenes beosztások egy része tekintetében hatékony jogorvoslatként funkcionált, azonban az érintettség szigorú értelmezése a hatékony jogorvoslat kialakulása ellen hatott. Továbbá kijelenthető, hogy a hazai szabályozás és bírósági gyakorlat csak a választókerületi aránytalanság (malapportionment) esetén ad hatékony védelmet, a szűk értelemben vett gerrymandering esetében nem. A tanulmány kritikai következtetése az, hogy a releváns szereplők (HVI vezetők, Nemzeti Választási Iroda, jogalkotó, bíróságok, jogtudomány képviselői) előtt további feladatok állnak, ha azt akarjuk, hogy az önkormányzati választókerületek kialakítása megfelelő garanciákkal legyen körbebástyázva.

Actions (login required)

Edit Item