A közjó gazdasága – keresztény patrióta modell és a belső piac nemzetstratégiai szerepe a 21. századi Magyarországon = The Economy of the Common Good: The Christian-Patriotic Model and the Domestic Market’s Strategic National Role in Twenty-First-Century Hungary

Fehér, Csongor (2026) A közjó gazdasága – keresztény patrióta modell és a belső piac nemzetstratégiai szerepe a 21. századi Magyarországon = The Economy of the Common Good: The Christian-Patriotic Model and the Domestic Market’s Strategic National Role in Twenty-First-Century Hungary. POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT, 22 (4-6). pp. 60-73. ISSN 1786-6553

Preview

Text 2026-05-06.pdf - Published Version Download (213kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a közjó (bonum commune) fogalmát politikai-gazdasági realitásként értelmezi az arisztotelészi–tomista hagyomány és a keresztény társadalmi tanítás alapján. Amellett érvel, hogy a neoliberális és technokrata irányzatok redukált emberképe az embert erőforrássá, a közösséget koordinációs mechanizmussá teszi, miközben a gazdaság legitimációja a személyek kibontakozásához, a családok megerősödéséhez és a politikai közösség tartós fennmaradásához kötődik. A tanulmány a belső piacot nemzetstratégiai intézményként értelmezi: a társadalmi reprodukció, a demográfiai stabilitás és a szuverenitás egyik alapfeltételeként. Magyarország félperifériás helyzete, külső tőkefüggősége és területi-vállalati kettőssége olyan szerkezeti csapdát képez, amelyből csak közjó-orientált gazdaságpolitikai fordulat kínálhat kiutat. A javasolt normatív keret a személyelvűségre, a szubszidiaritás és szolidaritás elvére, a felelős tulajdonra, a szolgáló pénzügyi rendre, a családpolitikára és a szelektív iparpolitikára épít; a 2010 utáni magyar intézkedések áttekintése pedig azt vizsgálja, milyen mértékben intézményesíthető ez a logika a kormányzás gyakorlatában. | This paper interprets the common good (bonum commune) as a political-economic reality grounded in the Aristotelian-Thomist tradition and in Christian social teaching. It argues that neoliberal and technocratic approaches rest on a reductive anthropology that turns persons into resources and communities into coordination devices, while the legitimacy of the economy derives from serving human flourishing, family stability and the long-term survival of the political community. The domestic market is therefore treated as an institution of national-strategic importance: one of the basic conditions of social reproduction, demographic resilience and sovereignty. Hungary’s semi-peripheral position, dependence on external capital, and territorial-corporate dualism create a structural trap from which only a common-good-oriented turn in economic policy may offer an exit. The proposed framework combines personalism, the principles of subsidiarity and solidarity, responsible ownership, a service-oriented financial order, family policy, and selective industrial policy, and it evaluates selected Hungarian measures adopted after 2010 in light of their capacity to institutionalize this logic.

Actions (login required)

Edit Item