Kormányzati stabilitásra ható tényezők a visegrádi országokban

Dúró, József and Bókay, Dóra and Janik, Szabolcs (2022) Kormányzati stabilitásra ható tényezők a visegrádi országokban. SZÁZADVÉG, 2022 (1). pp. 171-196. ISSN 0237-5206

Preview

Text Szazadveg_2022_01_09_Kormanyzati-stabilitasra-hato-tenyezok-a-visegradi-orszagokban.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

A kormányzati stabilitás népszerű kutatási terület a politikatudományban, azonban a tárgyban eddig született munkák többsége Nyugat-Európára koncentrál. A hagyományos megközelítés az intézmények, a választási és pártrendszerek hatásával, illetve egyéb tényezőkkel magyarázza a kormányok stabilitását. Kutatásunk keretében a visegrádi országokban regnáló kabinetek tartósságát elemeztük a demokratikus átmenettől napjainkig. Vizsgálódásunk során két kérdést igyekeztünk megválaszolni: (1) milyen okokból ér véget egy kormány megbízatása idő – vagyis a soron következő választás – előtt; illetve (2) milyen típusú kormányok töltik ki nagyobb eséllyel a mandátumukat. Az elemzés során új kormánynak tekintettük a közjogi értelemben annak minősülő kabineteket, élettartamukat pedig a kormányon eltöltött napok számában határoztuk meg. Kutatásunk eredményeképp a stabilitásra ható tényezőket négy nagyobb csoportba tudtuk besorolni: (1) koalíción belüli feszültségek; (2) parlamenti bizalom hiánya; (3) miniszterelnök támogatottsága saját pártján belül; (4) egyéb exogén tényezők. A domináns és centrum pártok elméletét alkalmazva (Nikolényi, 2004) nem rajzolódott ki szignifikáns összefüggés az egyes kormánytípusok és a kormányzati stabilitás között. = Government stability has been a popular research topic recently in political science, though most relating works have focused on Western Europe. According to traditional approaches, the durability of governments is explained by institutions, electoral and party systems or other factors. In our research, we analysed the durability of cabinets in the Visegrad countries from the democratic transition to date. We attempted to answer two questions: (1) what are the causes of the early termination of governments (i.e., before scheduled ordinary elections); and (2) what types of governments have the best chances for serving their full term. By new government we meant a cabinet qualifying as new by public law, while we measured government stability in days. As a result of our research, we classified stability-impacting factors into four categories: (1) tensions within the coalition; (2) lack of confidence in parliament; (3) support for the PM in their party; (4) other exogenous factors. By applying the theory of dominant and centre parties (Nikolényi, 2004), no significant correlation was revealed between specific government types and government stability.

Actions (login required)

Edit Item