TÉR-kép a köznevelésben: stratégia és felelős vezetés, pedagógusmotiváció és értékalapú szervezetfejlesztés

Alpár, Vera and Kávássyné Molnár, Emese (2026) TÉR-kép a köznevelésben: stratégia és felelős vezetés, pedagógusmotiváció és értékalapú szervezetfejlesztés. ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE, 76 (3-4). pp. 27-63. ISSN 1215-1807 (print); 1788-2400 (online)

Preview

Text upsz_7603-04_2026__009__alpar--kavassyne_molnar.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A tanulmány célja a 2024-ben bevezetett pedagógus teljesítményértékelési rendszer (TÉR) hazai működésének feltárása, különös tekintettel annak motivációs, szervezetfejlesztési és vezetési implikációira. A kutatás két adatforrásra épült. Egyrészt egy kérdőíves vizsgálatra (N = 158), amelyben különböző intézménytípusokból, régiókból és tapasztalati szintekről érkező pedagógusok vettek részt. Másrészt 12, célszerű mintavétellel kiválasztott pedagógussal készített félig strukturált interjúra. A TÉR élményt három dimenzió mentén – kongruencia, kommunikáció, affektivitás – vizsgáltuk, amelyeket 0,0–1,0 skálán értékeltünk és háromdimenziós elemzőtérben ábrázoltunk. A kvalitatív és kvantitatív eredmények egyaránt három jellegzetes élményprofilt rajzoltak ki: a reziduális–deviáló (alacsony), a mediált–adaptív (közepes) és a koherens–reflektív (magas) csoportot. A kutatás rávilágít arra, hogy a TÉR akkor tölti be fejlesztő szerepét, ha a visszajelzés kontextusérzékeny, előre mutató és a pedagógusok autonómiáját erősíti. Eredményeink szerint a belső motiváció (78%), a támogató vezetői kommunikáció (84%) és a transzparens célrendszer együttesen járul hozzá a TÉR elfogadottságához. A tanulmány olyan ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek a TÉR-t a szakmai önreflexió és az iskolai tanuló szervezet kialakításának eszközévé tehetik. Az eredmények alapján a pedagógusok motivációját leginkább az értelmes célok, az autonóm munkavégzés és a vezetői visszajelzések minősége befolyásolják. A vezetői kommunikáció stílusa és hitelessége kulcsszerepet játszik abban, hogy a TÉR rendszer elfogadottá és eredményessé váljon. A válaszokból kirajzolódik, hogy a teljesítményértékelés akkor fejti ki pozitív hatását, ha az intézményi kultúra nyitott, reflektív és emberközpontú. A kutatás következtetése szerint a TÉR rendszer nemcsak értékelő, hanem fejlesztő eszközként is alkalmazható, amennyiben a visszajelzések stratégiai iránytűként szolgálnak a nevelőtestület számára. A tanulmány olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek a vezetői gyakorlat, a motivációs környezet és a szervezeti kommunikáció tudatos fejlesztésével képesek a TÉR-t a szakmai tanulás, az autonóm pedagógusi tervezés és az iskolák tanuló szervezetté válásának tartós motorjává tenni.

Actions (login required)

Edit Item