A törvény és a gép : Gondolatok a mesterséges intelligencia szabályozásáról = The Law and the Machine : Thoughts on Regulating Artificial Intelligence

Kiss, Z. Edward (2026) A törvény és a gép : Gondolatok a mesterséges intelligencia szabályozásáról = The Law and the Machine : Thoughts on Regulating Artificial Intelligence. MAGYAR RENDÉSZET, 26 (1). pp. 45-53. ISSN 1586-2895

Preview

Text 03_kiss_45-53_Magyar_Rendeszet_2026_1.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (235kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A mesterséges intelligencia gyors fejlődése világszerte új szabályozási kihívásokat teremt, amelyekre az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kína és más országok eltérő válaszokat adtak. Ugyanakkor kevéssé ismert, hogy a hagyományos jogalkotási eszközök mennyiben alkalmasak a dinamikusan változó, önálló döntéseket hozó technológiák szabályozására.Célkitűzések: A tanulmány célja a mesterséges intelligencia jogi szabályozásának alapvető nehézségeit feltárni, összehasonlítva a különböző jogrendszerek megközelítéseit és azonosítva a hagyományos jogalkotás korlátait.Módszertan: A szerző összehasonlító jogi elemzést alkalmaz, vizsgálva az Európai Unió 2024-es AI-Act (kockázatalapú megközelítés), az Egyesült Államok fragmentált szektorális szabályozását, Kína ideológiai kontrollt is magában foglaló átmeneti intézkedéseit, valamint Brazília kerettörvény-javaslatát. Az elemzés kiterjed a precedensértékű bírósági esetekre (State v. Loomis), az etikai keretdokumentumokra (CEPEJ Charta), valamint az adatvédelmi, felelősségi és átláthatósági kérdések joggyakorlati vizsgálatára.Eredmények: Az elemzés feltárta, hogy a hagyományos jogalkotás reaktív jellege strukturális korlátot jelent a dinamikusan fejlődő MI-technológiák szabályozásában. Az EU kockázatalapú megközelítése ígéretes differenciálást tesz lehetővé, de a rendelet merevsége akadályozza a gyors alkalmazkodást. A felelősség megállapítása az önvezető járművek és az algoritmikus döntéshozatal esetében komoly nehézségekbe ütközik a hagyományos jogelvek alapján. A Loomis-ügy rámutatott az algoritmikus átláthatatlanság és a tisztességes eljáráshoz való jog közötti feszültségre. A CEPEJ által megfogalmazott öt etikai elv – az alapvető jogok tisztelete, diszkrimináció tilalma, minőség és biztonság, átláthatóság, valamint felhasználói ellenőrzés – normatív keretet ad, de a végrehajtási mechanizmusok gyakran hiányoznak. A nemzetközi koordináció hiánya szabályozási arbitrázshoz és töredezett megfelelési környezethez vezet.Konklúzió: A rendeleti szabályozás önmagában nem elegendő az MI irányítására – adaptív szabályozási keretekre, szabályozási homokozókra és a kötelező előírások rugalmas, elvalapú iránymutatásokkal való ötvözésére van szükség. Az MI szabályozása nem pusztán technikai, hanem társadalmi és értékválasztási kérdés, amely folyamatos párbeszédet és a kormányzatok, vállalatok, civil társadalom és akadémia együttműködését igényli. A jövőbeni kutatásoknak a végrehajtási mechanizmusok hatékonyságára, a nemzetközi koordináció lehetőségeire és az etikai elvek operacionalizálására kell összpontosítaniuk. | Introduction: The rapid development of artificial intelligence has created new regulatory challenges worldwide, with the European Union, the United States, China, and other countries providing different responses. However, it remains unclear to what extent traditional legislative tools are suitable for regulating dynamically evolving technologies capable of autonomous decision-making. Objectives: The study aims to explore the fundamental dilemmas of AI legal regulation by comparing approaches across different legal systems and identifying the limitations of traditional legislation. Methodology: The author employs comparative legal analysis, examining the European Union's 2024 AI Act (risk-based approach), the fragmented sectoral regulation of the United States, China's interim measures incorporating ideological control, and Brazil's framework bill proposal. The analysis extends to precedent-setting court cases (State v. Loomis), ethical framework documents (CEPEJ Charter), and the examination of data protection, liability, and transparency issues in legal practice. Results: The analysis revealed that the reactive nature of traditional legislation constitutes a structural limitation in regulating dynamically developing AI technologies. The EU's risk-based approach enables promising differentiation, but the rigidity of the law hinders rapid adaptation. Establishing liability in cases of autonomous vehicles and algorithmic decision-making faces significant difficulties under traditional legal principles. The Loomis case highlighted the tension between algorithmic opacity and the right to due process. The five ethical principles formulated by CEPEJ – respect for fundamental rights, prohibition of discrimination, quality and security, transparency, and user control – provide a normative framework, but enforcement mechanisms are often lacking. The absence of international coordination leads to regulatory arbitrage and a fragmented compliance environment. Conclusion: Legal regulation alone is insufficient for governing AI – adaptive regulatory frameworks, regulatory sandboxes, and the combination of mandatory requirements with flexible principle-based guidance are needed. AI regulation is not merely a technical but a societal and value-based question requiring ongoing dialogue and cooperation among governments, corporations, civil society, and academia. Future research should focus on the effectiveness of enforcement mechanisms, possibilities for international coordination, and the operationalization of ethical principles.

Actions (login required)

Edit Item