Három paradigma, két évtized – Paradigmaváltások az EU terrorizmus elleni politikájában : Az EU terrorizmusellenes stratégiáinak összehasonlító elemzése: 2005 – 2020 – 2024/2025 = Three Paradigms, Two Decades – Paradigm Shifts in the EU’s Counter-Terrorism Policy : A Comparative Analysis of the EU’s Counter-Terrorism Strategies 2005 – 2020 – 2024/2025

Szabó, Hedvig and Rémai, Dániel (2026) Három paradigma, két évtized – Paradigmaváltások az EU terrorizmus elleni politikájában : Az EU terrorizmusellenes stratégiáinak összehasonlító elemzése: 2005 – 2020 – 2024/2025 = Three Paradigms, Two Decades – Paradigm Shifts in the EU’s Counter-Terrorism Policy : A Comparative Analysis of the EU’s Counter-Terrorism Strategies 2005 – 2020 – 2024/2025. MAGYAR RENDÉSZET, 26 (1). pp. 239-255. ISSN 1586-2895

Preview

Text 16_szabo-remai_239-255_Magyar_Rendeszet_2026_1.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (620kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az Európai Unió terrorizmus elleni politikája az elmúlt két évtizedben több átfogó stratégiai dokumentumban öltött testet, amelyek eltérő biztonsági kihívásokra és intézményi környezetre reflektáltak. Ugyanakkor kevéssé feltárt, hogy ezek a dokumentumok mennyiben képviselnek valódi paradigmaváltást, és milyen strukturális logika mentén alakult át az uniós megközelítés. Célkitűzések: A tanulmány célja az EU terrorizmus elleni stratégiáinak összehasonlító elemzése, különös tekintettel azok stratégiai irányváltásaira. Módszertan: A kutatás kvalitatív dokumentumelemzésen alapul, amely az EU Terrorizmusellenes Stratégia 2005 (The European Union Counter-Terrorism Strategy), az EU Terrorizmusellenes Program 2020 (EU Counter-Terrorism Agenda), a 2024-es tanácsi következtetések és a 2025-ös ProtectEU stratégia (EU belső biztonsági stratégia) szövegének tartalmi vizsgálatára épül. Az elemzés során az európai terrorizmus trendjeire épülő történeti megközelítés keretében kerül sor a stratégiai dokumentumok keletkezési körülményeinek, fenyegetésértelmezésének és célrendszerének összehasonlítására.Eredmények: Az elemzés kimutatja, hogy a három korszak eltérő biztonságpolitikai paradigmákat testesít meg. A 2005-ös Stratégia alapvetően reaktív, államközpontú és terrorcselekmény-fókuszú megközelítést alkalmazott, a 9/11 és a madridi, illetve londoni merényletek hatására. A 2020-as Terrorizmusellenes Program már a radikalizáció, a megelőzés és az online tér szerepének erősödésére reagált, integráltabb intézményi keretben. A 2024–2025-ös dokumentumok pedig a terrorizmust a hibrid fenyegetések, geopolitikai instabilitás és technológiai kockázatok összefüggésrendszerében értelmezik, hangsúlyt helyezve a reziliencia, az infrastruktúra-védelem és a társadalmi ellenálló képesség erősítésére. A stratégiai logika így a klasszikus terrorellenes megközelítéstől a komplex biztonságpolitikai integráció irányába mozdult el.Konklúzió: A tanulmány megállapítja, hogy az EU terrorizmus elleni politikája nem pusztán evolúciós módon fejlődött és frissült, hanem több szakaszban alapvető szemléletváltáson ment keresztül. A hangsúly a reakcióról a megelőzésre, majd a komplex fenyegetéskezelésre helyeződött át. A jövőbeni kutatások számára különösen fontos irány a terrorizmus komplex fenyegetések rendszerében való elhelyezkedésének vizsgálata. | Introduction: Over the past two decades, the European Union’s counter-terrorism policy has been articulated through several comprehensive strategic documents that responded to different security challenges and institutional contexts. However, it remains insufficiently explored to what extent these documents represent genuine paradigm shifts and what structural logic has guided the evolution of the EU’s approach. Objectives: The aim of this study is to provide a comparative analysis of the EU’s counter-terrorism strategies, with a particular focus on changes in their strategic orientation. Methodology: The research is based on qualitative document analysis of the European Union Counter-Terrorism Strategy (2005), the Counter-Terrorism Agenda (2020), the 2024 Council Conclusions, and the 2025 ProtectEU Strategy. Within a historical approach grounded in European terrorism trends, the study compares the circumstances of their adoption, threat perceptions, and strategic objectives. Results: The analysis demonstrates that the three strategic periods represent distinct security policy paradigms. The 2005 strategy primarily adopted a reactive, state-centred, and attack-focused approach, shaped by the impact of 9/11 and the Madrid and London attacks. The 2020 Counter-Terrorism Agenda responded to the growing importance of radicalisation, prevention, and the online environment within a more integrated institutional framework. The 2024–2025 documents interpret terrorism within the broader context of hybrid threats, geopolitical instability, and technological risks, placing emphasis on resilience, critical infrastructure protection, and societal preparedness. Accordingly, the strategic logic has shifted from a traditional counter-terrorism approach towards comprehensive security policy integration. Conclusion: The study concludes that the EU’s counter-terrorism policy has not merely evolved incrementally but has undergone fundamental paradigm shifts in several phases. The focus has moved from reaction to prevention, and subsequently to complex threat management. A particularly important direction for future research is the examination of terrorism within the broader system of complex security threats.

Actions (login required)

Edit Item