A hozzáadott érték helye a fejlesztéspolitikai indikátorok között = The place of value added among development policy indicators

Fertő, Imre (2026) A hozzáadott érték helye a fejlesztéspolitikai indikátorok között = The place of value added among development policy indicators. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, 73 (5). pp. 587-599. ISSN 0023-4346

Preview

Text 23185-Cikkszovege-91183-1-10-20260518.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (244kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a hazai fejlesztéspolitikai diskurzus egyik központi kategóriájának, a hozzáadott érték fogalmának értelmezési és alkalmazási lehetőségeit vizsgálja. Fő állítása, hogy a hozzáadott érték sem kizárólagos fejlesztéspolitikai orientációs elvként, sem pedig elvetendő mutatóként nem kezelhető. A nemzetközi szakirodalomra támaszkodva amellett érvel, hogy a globális értékláncok szerkezeti sajátosságai és a bruttó kereskedelmi statisztikák torzításai miatt a hazai hozzáadott érték a belföldi jövedelemképződés megragadásának továbbra is releváns indikátora. A tanulmány áttekinti a fogalommal kapcsolatos hazai kritikákat, különös tekintettel a mérési nehézségekre, a fogalmi bizonytalanságokra és a politikai-retorikai túlterheltségre, és arra a következtetésre jut, hogy e problémák nem a mutató mellőzését, hanem értelmezési kereteinek pontosabb meghatározását teszik szükségessé. A cikk ennek alapján egy többdimenziós fejlesztéspolitikai indikátorkosár alkalmazása mellett érvel, amelyben a hazai hozzáadott érték kitüntetett, de nem kizárólagos szerepet kap a termelékenység, a hazai beágyazottság, valamint a fejlődési potenciálok és korlátok együttes értékelésében. | This paper investigates the conceptual meaning and development policy relevance of value added in the Hungarian policy debate. It argues that value added should neither be elevated to the status of a single overarching principle of development policy nor dismissed as an analytically inadequate indicator. Building on the international literature, the paper demonstrates that, in the context of global value chains and the well-known limitations of gross trade statistics, domestic value added remains an important proxy for domestic income generation. The analysis reconstructs the principal lines of criticism in the Hungarian debate, focusing in particular on measurement problems, conceptual imprecision, and the political and rhetorical overextension of the term. It contends that these shortcomings do not invalidate the indicator as such, but rather underscore the need for a more rigorous interpretive framework. The paper therefore advocates a multidimensional development policy indicator set in which domestic value added retains a central, yet non-exclusive, role alongside productivity, domestic embeddedness, and the assessment of longer-term developmental capacities and constraints.

Actions (login required)

Edit Item