REAL

Hibrid design: Művészet és/vagy Design: az interior design pszichológiája/művészet, mint katalizátor design, mint közvetítő elem

Vattay, Flóra Veronika (2026) Hibrid design: Művészet és/vagy Design: az interior design pszichológiája/művészet, mint katalizátor design, mint közvetítő elem. DUNAKAVICS, 14 (5). pp. 59-83. ISSN 2064-5007

[img]
Preview
Text
23247-Cikkszovege-91348-1-10-20260521.pdf - Published Version
Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike.

Download (377kB) | Preview

Abstract

A 2011 és 2026 között szerzett nemzetközi szakmai tevékeny­ségeim és 2024–2025 között az Kulturális és Innovációs Minisztériumnak végzett és általa támogatott, a Budapest Metropolitan University keretében folytatott kutatássorozaton keresztül a művészet és a design szerepét vizs­gáltam valamint a tudomány, technológia és társadalom közötti kapcsolato­kat a hálózattudomány szemléletével. A Metropolitan Egyetemen keresztül Kulturális és Innovációs Minisztériumnak végzett kutatás első szakasza a Massachusetts Institute of Technology intézményi ökoszisztémáját vizsgál­ta melynek egyik fő konklúziója, hogy a művészet a tudományos folyama­tokban katalizátoraként alkalmazható, míg a design mediátorként egyfajta „összekötőként’ kapcsolja össze a kutatást, az innovációt és a társadalmat [1]. A kutatás második vizsgálati fókusz pontja a távol-keleti Indonéziában, az Udayana University és a Bring Back the Light kutatóközpont laborató­riumával együttműködésben elemezte a biolumineszcencia kutatásának in­terdiszciplináris gyakorlatát. Az eredmények arra utaltak, hogy a művészet intézményi kereteken kívül is aktív résztvevője lehet a tudományos folyama­toknak, különösen a Tri Hita Karana holisztikus szemléleti keretében [2]. A kutatás harmadik fókuszpontja 2024-től mai napig folyamatban lévő kutatás Ma­gyarországon, az APFM-Systems hivatalos kutatójaként, a vállalat együttműködé­sében vizsgálja a hibriddesign-szemlélet kettős pólusú lehetőségeit a technológia területén az APFM-Systems mesterséges intelligencia fejlesztésében, ahol a kreatív tervezési módszerek hálózati gondolkodással egészülnek ki, új humán–MI ökoszisz­témát és együttműködési struktúrákat létrehozva [3]. A jelen tanulmány e kutatások szintéziséből kiindulva a design klasszikus területére, az interior designra irányítja a figyelmet, és azt vizsgálja, miként alakítható tudatosan egy tér pszichológiája az esztétikai struktúrák (formák, színek, arányok és vizuális ritmusok) segítségével. A kiinduló feltevés szerint a tér nem pusztán funkcionális keret vagy dekoratív háttér, hanem olyan érzékelési és kognitív környezet, amely fi­noman, gyakran észrevétlenül formálja az emberi figyelmet, érzelmi állapotokat és viselkedési mintázatokat [1][2]. Ebben az összefüggésben az interior design a kör­nyezeti pszichológia és a neuroesztétika metszéspontjában értelmezhető, ahol a vi­zuális és materiális elemek nemcsak esztétikai minőséget hordoznak, hanem a térél­mény strukturáló tényezőivé is válnak. A tanulmány egyik központi állítása, hogy e hatások mögött gyakran egy mélyebb, művészeti eredetű formai logika húzódik meg. A modern designdiszciplína történetileg a művészetek kosarából vált ki (diffe­renciálódott), különösen a Bauhaus idején, amikor a vizuális elemek (szín, forma, kompozíció ) tudatos vizsgálata a tervezési gondolkodás alapjává vált [3]. Ebben az értelemben a művészet tekinthető a design fő szellemi forrásának és kreatív kata­lizátornak, amelyből a design mint közvetítő gyakorlat kialakult: a művészet érzé­kenysége és formai kutatása találkozik a design strukturáló, alkalmazó logikájával. A jelen vizsgálat ezért a pszichológia, a neuroesztétika és az interior design összekap­csolásával arra keresi a választ, miként tervezhető tudatosan egy tér mentális és érzel­mi hatása esztétikai eszközökön keresztül. A belső teret nem statikus környezetként, hanem érzékelési ökoszisztémaként vagy hálózatként értelmezzük és a benne megje­lenő színeket, formákat elemekként, akkor a művészeti alapú formai struktúrák (kü­lönböző elemek) olyan módon képesek szervezni az emberi tapasztalatot, ahogyan egy élő erdei rendszerben a láthatatlan gomba gyökérhálózatok irányítják az energia és az információ áramlását.

Item Type: Article
Uncontrolled Keywords: Design, művészet, hálózattudomány, tudomány, katalizátor, közvetítés, közvetítő szerep, belső tér, enteriőr, neuroesztétika, pszichológia
Subjects: B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BF Psychology / lélektan
N Fine Arts / képzőművészet > NX Arts in general / művészetek általában
SWORD Depositor: MTMT SWORD
Depositing User: MTMT SWORD
Date Deposited: 27 May 2026 06:49
Last Modified: 27 May 2026 06:49
URI: https://real.mtak.hu/id/eprint/239073

Actions (login required)

Edit Item Edit Item