Ady Endre nyomában Kárpátalján: A nagydobronyi epizód története = In the footsteps of Endre Ady in Transcarpathia : The story of the Velyka Dobron episode

Gál, Adél and Máté, Márta (2026) Ady Endre nyomában Kárpátalján: A nagydobronyi epizód története = In the footsteps of Endre Ady in Transcarpathia : The story of the Velyka Dobron episode. ACTA ACADEMIAE BEREGSASIENSIS, PHILOLOGICA, 5 (2). pp. 276-300. ISSN 27866718

Preview

Text 15_Gál_Máté.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (1MB) | Preview

Abstract

A tanulmány Ady Endre kárpátaljai kötődéseit vizsgálja, középpontba állítva a nagydobronyi látogatás történetét és hátterét. Előzményének tekinthető a Petőfi Sándor kárpátaljai kötődéseit tárgyaló és bemutató kutatás. Jelen írás kiindulópontja, hogy Kárpátalja a 19–20. század fordulóján nem pusztán földrajzi periféria, hanem kulturális átmeneti tér volt, ahol a nemzeti identitás és a modernség kérdései sajátos módon sűrűsödtek. A régió sajtó- és egyesületi élete, valamint többnemzetiségű közege olyan szellemi hátteret biztosított, amely összhangban állt Ady társadalomkritikus és nemzetértelmező törekvéseivel. A dolgozat összegzi az 1901-es nagydobronyi út körülményeit, különös tekintettel a Csighy családhoz fűződő rokoni és baráti kapcsolatokra, felhasználva visszaemlékezéseket, levelezéseket és sajtóforrásokat. Külön figyelmet kap Gortvay Erzsébet 1959-es kutatása, amely elsőként tárta fel az epizód dokumentumait, valamint a vitatott hitelességű források — például az „Üdvözlet” című vers és a képeslapok — kérdése. A tanulmány bemutatja Ady publicisztikájának kárpátaljai vonatkozásait, illetve közvetett kapcsolódásait is: a Schönborn-uradalmat bíráló írásokat, az Egán Ede halálára reagáló nekrológot, valamint a Beregszásszal kapcsolatos jegyzetet, amelyek a térség társadalmi problémái iránti érzékenységét és odafigyelését bizonyítják. Összességében igyekszik láttatni minden olyan vonatkozó adatot, forrást és írást, amely a költőt Kárpátaljához kapcsolja. A második, 1913-as átutazás bemutatása, valamint a csapi állomáson írt „Vendégség Bottyán vezérnél” című vers a nemzeti történelemszemlélet iránti figyelem példájaként értelmezhető. A tanulmány kitekintést ad továbbá a kárpátaljai származású kortársakhoz — például Nagy Endréhez és Szép Ernőhöz — fűződő kapcsolatokra, valamint az Ady-kultusz helyi alakulására. Összegzésként megállapítja, hogy a nagydobronyi epizód nem marginális mozzanat, hanem annak a szellemi odafordulásnak a része, amellyel Ady a peremvidéki magyar sorsok felé fordult. A kutatás rávilágít arra, hogy a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alkotója számos szállal kapcsolható Kárpátaljához. Ezek az emlékek nem csupán egy költő jelenlétét jelzik egy adott térben, hanem annak a szellemi érdeklődésnek és érzékenységnek a nyomai is, amellyel Ady Endre a peremvidéki, gyakran elfeledett magyar sorsok felé fordult. | The study examines Endre Ady’s connections to Transcarpathia, focusing on the history and background of his visit to Velyka Dobron. It may be regarded as a continuation of previous research presenting and discussing Sándor Petőfi’s connections to Transcarpathia. The starting point of the present paper is that, at the turn of the nineteenth and twentieth centuries, Transcarpathia was not merely a geographical periphery, but also a cultural transitional space in which issues of national identity and modernity were concentrated in a distinctive way. The region’s press life, as well as its multiethnic environment, provided an intellectual background that corresponded to Ady’s socially critical and nation-interpreting aspirations. The paper summarises the circumstances of Ady’s 1901 journey to Velyka Dobron, with particular attention to the family and friendly ties connecting the poet to the Csighy family, drawing on memoirs, correspondence, and press sources. Special attention is given to Erzsébet Gortvay’s 1959 research, which was the first to uncover the documents related to this episode, as well as to sources of disputed authenticity, such as the poem entitled “Üdvözlet” [Greetings] and the postcards. The study also presents the Transcarpathian aspects of Ady’s journalism and its indirect connections to the region: his writings criticising the Schönborn estate, his obituary responding to the death of Ede Egán, and his note concerning Berehove, all of which demonstrate his sensitivity and attention to the social problems of the region. Overall, the paper seeks to present all relevant data, sources, and writings that connect the poet to Transcarpathia. The discussion of Ady’s second passage through the region in 1913, as well as the poem “Vendégség Bottyán vezérnél” [A Visit to General Bottyán], written at the Chop railway station, may be interpreted as an example of his interest in a national view of history. The study also offers an overview of Ady’s relationships with contemporaries of Transcarpathian origin, such as Endre Nagy and Ernő Szép, as well as of the local development of the Ady cult. In conclusion, the Velyka Dobron episode was not a marginal moment, but part of the intellectual orientation through which Ady turned towards Hungarian destinies on the periphery. The research highlights that this outstanding figure of twentieth-century Hungarian literature can be connected to Transcarpathia in many ways. These memories indicate not only the presence of a poet in a given space, but also the traces of the intellectual interest and sensitivity with which Ady turned towards the often-forgotten Hungarian destinies of the borderlands.

Actions (login required)

Edit Item