Egyenlő bánásmód a rendvédelemben : jogi, intézményi és algoritmikus kihívások = Equal Treatment in Law Enforcement : Legal, Institutional and Algorithmic Challenges

Makkos, Nándor (2026) Egyenlő bánásmód a rendvédelemben : jogi, intézményi és algoritmikus kihívások = Equal Treatment in Law Enforcement : Legal, Institutional and Algorithmic Challenges. BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-), 74 (5). pp. 1151-1167. ISSN 2062-9494

Preview

Text 1_MakkosNandor.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (469kB) | Preview

Abstract

Cél: A tanulmány feltárja, miként érvényesíthető az egyenlő bánásmód (EB) követelménye a magyar rendvédelemben, különös tekintettel a több szintű jogi szabályozásra és a mesterséges intelligencia alkalmazására. Módszertan: A tanulmány módszertana kettős megközelítést alkalmaz. Egyrészt normatív-jogi elemzés keretében vizsgálja a vonatkozó hazai és uniós jogforrásokat, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát. Ennek célja, hogy feltárja az egyenlő bánásmód elvének szabályozási rétegeit és azok dogmatikai összefüggéseit. Másrészt esettanulmányokra támaszkodik, amelyek empirikus szempontból mutatják be a rendőrségi gyakorlat problémáit. Három ügy került kiválasztásra: (1) a roma közösségeket érintő aránytalan igazoltatások, (2) a Budapest Pride tiltásának bírósági megsemmisítése, valamint (3) az arcfelismerő rendszerek magyarországi pilot alkalmazása. Az esetválasztás szándékosan több dimenziót fed le: etnikai szelekció, gyülekezési jog és digitális technológia. Ezek együttes vizsgálata lehetővé teszi, hogy a tanulmány átfogó képet adjon a rendvédelemben érvényesülő diszkriminációs kockázatokról. A módszertan korlátja, hogy az esettanulmányok száma szűk, és elsősorban jogi forrásokra, ombudsmani és hatósági jelentésekre, valamint nemzetközi szakirodalomra épül. Statisztikai elemzés vagy nagymintás empirikus kutatás nem képezte a vizsgálat tárgyát, így az eredmények inkább kvalitatív következtetések formájában értelmezhetők. Megállapítások: A fejlett technológiák (FRT, prediktív rendszerek) csak kettős ex-ante engedélyezés, független audit és nyílt adatszolgáltatás mellett egyeztethetők össze az EB-elvekkel; a jogszerűség kulcsa a transzparens adatkezelés és az időben történő bírói felülvizsgálat. Érték: Elsőként integrálja az EU 2024/1689 MI-rendelet előírásait a hazai rendészeti gyakorlatba, és hatpontos reformcsomagot kínál az egyenlő bánásmód operatív minőségi mutatóvá emeléséhez. | Aim: The article explores how the principle of equal treatment can be operationalised in Hungarian policing, with a special focus on multi-layered legal norms and the use of artificial-intelligence tools. Methodology: This study applies a dual methodological approach. First, a doctrinal legal analysis is conducted of the relevant Hungarian and EU legal sources as well as of the case law of the Court of Justice of the European Union and the European Court of Human Rights. The aim is to identify the normative layers of the principle of equal treatment and to explore their doctrinal interconnections. Second, the paper relies on case studies that empirically illustrate the challenges of policing practice. Three cases were selected: (1) disproportionate police checks affecting Roma communities, (2) the annulment of the Budapest Pride ban by the courts, and (3) the pilot deployment of facial recognition systems in Hungary. The selection deliberately covers different dimensions: ethnic profiling, freedom of assembly and digital technology, allowing for a comprehensive assessment of the risks of discrimination in law enforcement. The main limitation of the methodology is the relatively narrow number of case studies and the reliance on legal sources, ombudsman and supervisory authority reports and international scholarship. Large scale statistical or quantitative research was not included; therefore the findings should be interpreted as qualitative insights rather than generalisable empirical conclusions. Findings: Advanced technologies (FRT, predictive policing) remain compatible with equality norms only under a dual ex-ante authorisation regime, independent audits, and open data disclosure; transparent data management and swift judicial oversight are decisive. Value: This is the first study to apply Regulation (EU) 2024/1689 on Artificial Intelligence to Hungarian law-enforcement practice and proposes a six-point reform package that turns equal treatment into a measurable performance indicator.

Actions (login required)

Edit Item