A közösségi identitás szerepe egy falu életében : Hangsúlyváltás a településtörténet-írásban Kerekharaszt példáján keresztül = The Role of Collective Identity in the Life of a Village: Shifts in Local Historiography through the Example of Kerekharaszt

Szuromi, Rita (2026) A közösségi identitás szerepe egy falu életében : Hangsúlyváltás a településtörténet-írásban Kerekharaszt példáján keresztül = The Role of Collective Identity in the Life of a Village: Shifts in Local Historiography through the Example of Kerekharaszt. In: A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2024. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai (78). Magyarságkutató Intézet, Budapest, pp. 389-421.

Preview

Text 16_Szuromi.pdf - Published Version Download (806kB) | Preview

Abstract

Az identitásvizsgálatokat többnyire ma is a történelmi szereplőre vetítve végzik a kutatók, holott a kollektív identitás egy-egy település múltjának vizsgálatakor is meghatározó. Az identitás fogalmát a pszichológiai és társadalomtudományi diskurzus összetett konstrukcióként kezeli, amely dinamikusan változik a történelmi és társadalmi kontextusokban. Ha mindezt egy közösség fejlődésére vetítjük, akkor láthatjuk, hogy a lakóközösségek sorsát, összetartozását vagy éppen struktúráinak széthullását a puszta kronológiai események mel- lett egyéb tényezők is befolyásolják. A településtörténet-írás Magyarországon különösen a XX–XXI. század fordulójától új lendületet vett. A heves vármegyei Kerekharaszt rövid, de fordulatokban gazdag története lehetőséget nyújt arra, hogy az identitás változó rétegeit részletesen vizsgáljuk. A vitézi földosztások a közösség szimbolikus alapításának aktusai voltak, amelyek a nemzeti múlt emlékezetéhez kapcsolódtak. A második világháború és az azt követő kollektivizálás új gazdasági és társadalmi identitást hozott létre, amelyben a szövetkezeti lét vált meghatározóvá. A szocialista állam fejlesztései Kerekharasztot mintafaluvá tették, miközben a közösség fokozatosan elfogadta a „szocialista ember” ideált. Az 1969-es közigazgatási átszervezés Hatvanhoz csatolta a falut, ami egyszerre biztosított modernizációs előnyöket és okozott identitásvesztést. A rendszerváltás gazdasági krízist eredményezett, különösen a helyi ipar összeomlásával, ugyanakkor felerősödött az önállóság iránti igény, amely 2006-ban intézményesen is megvalósult. A kerekharaszti példa jól szemlélteti, hogy az állami beavatkozások (vitézi telkek kialakítása, kollektivizálás, a település Hatvanhoz csatolása) hatással voltak a településen élők identitásának változására, ugyanakkor a közösség képes volt megőrizni különállósága tudatát. A településtörténet kronologikus és identitásközpontú megközelítései nem zárják ki egymást, hanem egymást kiegészítve nyújtanak komplex képet a múltról. | This study explores how collective identity can serve as an analytical framework in local historiography, using the example of the Hungarian village of Kerekharaszt. While identity research has often focused on individuals, the history of communities also reflects shifting layers of belonging and self-understanding. Identity, conceived in psychology and the social sciences as a dynamic construct, reveals how local societies are shaped not only by chronological events but also by symbolic and structural factors. Kerekharaszt’s twentieth-century history illustrates this process: the symbolic foundation through land grants to war veterans, the transformation under socialist collectivization, and the community’s adaptation to the “socialist man” ideal. The 1969 administrative annexation to Hatvan both modernized the village and eroded its local identity, while the collapse of socialism in 1990 deepened economic crisis but rekindled aspirations for autonomy, achieved in 2006. The case of Kerekharaszt demonstrates that chronological and identity-focused approaches complement one another, offering a richer understanding of local history and the dynamics of collective identity.

Actions (login required)

Edit Item