Az egészséges élettartam meghosszabbításának társadalmi megítélése Magyarországon – biogerontológiai ígéretek, attitűdök, hozzáférési preferenciák és fenntarthatósági aggodalmak = The Social Perception of Extending Healthy Lifespan in Hungary: Biogerontological Promises, Attitudes, Access Preferences, and Sustainability Concerns

Radácsi, László (2025) Az egészséges élettartam meghosszabbításának társadalmi megítélése Magyarországon – biogerontológiai ígéretek, attitűdök, hozzáférési preferenciák és fenntarthatósági aggodalmak = The Social Perception of Extending Healthy Lifespan in Hungary: Biogerontological Promises, Attitudes, Access Preferences, and Sustainability Concerns. SZÁZADVÉG (3). pp. 87-115. ISSN 0237-5206 (nyomtatott); 3004-2135 (online)

Preview

Text Szazadveg_2025_03_Oregedo-tarsadalom_87-115.pdf - Published Version Download (397kB) | Preview

Abstract

Az élettartam meghosszabbításának társadalmi megítélése az öregedő társadalmakban egyszerre egészségpolitikai és normatív kérdés. A tanulmány empirikus vizsgálatként azt elemzi, hogyan viszonyul a magyar felnőtt népesség az egészséges élettartam meghosszabbításához, a radikális életmeghosszabbítás lehetőségéhez, annak társadalmi kockázataihoz, valamint az életmeghosszabbító kezelésekhez való hozzáférés elveihez. Az elemzés két, telefonos CATI-módszerrel készült, országosan reprezentatív adatfelvételre épül (2025. június: n = 1013; 2026. február: n = 1001). A második hullám részben ellenőrző, részben módszertani szerepet kapott, mivel több kérdés megfogalmazása és válaszkészlete módosult. Az eredmények szerint a válaszadók többsége a jó egészséggel párosuló, mérsékelten hos - szabb életet tartja kívánatosnak, miközben a radikális életmeghosszabbítás társadalmi következményeit inkább óvatosan ítéli meg. A többletévekhez kapcsolt célok elsősorban családi és életminőségi jellegűek. A jelentősen kitolódó átlagéletkorral kapcsolatos aggodalmak a 2025-ös adatfelvételben főként a túlnépesedéshez és a természeti erőforrások kimerüléséhez kapcsolódtak, míg a 2026-os hullámban az újonnan beemelt nyugdíj- és szociális fenntarthatósági szempont is a legfontosabb kockázatok közé került. A hozzáférési preferenciákban a szükségleti, egészségügyi és méltányossági szempontok hangsúlyosabbnak bizonyultak, mint a pusztán fizetőképesség szerinti piaci logika, ugyanakkor e válaszok értelmezése különös óvatosságot igényel a kérdésmódosítások miatt. A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az életmeghosszabbító technológiák hazai társadalmi legitimitását elsősorban az egészségben eltöltött életévek értéke, a hozzáférés igazságossága, az intézményi és ökológiai fenntarthatóság, valamint a beavatkozások erkölcsi értelmezése alakítja. = The social perception of life extension in ageing societies is both a health policy issue and a normative question. This study provides an empirical analysis of how the Hungarian adult population views the extension of the healthy human lifespan, the possibility of radical life extension, its perceived social risks, and the principles governing access to life-extending treatments. The analysis is based on two nationally representative telephone CATI surveys (June 2025: n = 1013; February 2026: n = 1001). The second wave served partly as a validation and partly as a methodological follow-up, as the wording and response options of several questions were modified. The results show that most respondents regard a moderately longer life in good health as desirable, while assessing the social consequences of radical life extension more cautiously. The aims associated with additional years are primarily family-related and connected to quality of life. In the 2025 survey, concerns about a substantially extended average lifespan were mainly linked to overpopulation and the depletion of natural resources, whereas in the 2026 wave, the newly added issue of the unsustainability of pension and social welfare systems also emerged among the most frequently selected risks. In terms of access preferences, need-based, health-related, and fairness-oriented considerations proved more prominent than a purely market-based logic of ability to pay. However, these responses require particularly cautious interpretation because of the changes made to the wording of the questions, as well as the response categories. The findings suggest that the social legitimacy of life-extending technologies in Hungary is shaped primarily by the value attributed to healthy years lived, the fairness of access, institutional and ecological sustainability, and the moral interpretation of such interventions.

Actions (login required)

Edit Item