Spanyol–kínai kapcsolatkeresés II. Fülöp uralma idején = Spanish–Chinese Efforts to Establish Relations during the Reign of Philip II

Túróczi, Tamás (2026) Spanyol–kínai kapcsolatkeresés II. Fülöp uralma idején = Spanish–Chinese Efforts to Establish Relations during the Reign of Philip II. TÁVOL-KELETI TANULMÁNYOK, 18 (2). pp. 107-142. ISSN 2060-9655

Preview

Text 03-Turoczi_TKT_2026-2_doi.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (443kB) | Preview

Abstract

A Fülöp-szigetek 1565-ös meghódításától, illetve Manila 1571-es alapításától kezdve a spanyolok arra törekedtek, hogy kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat építsenek ki Ázsia legnagyobb államával, Kínával a távolsági kereskedelemből származó előnyök reményében. Ez jelölte a spanyol–kínai kapcsolatok kezdetét, és jelölte egyben a XVI. századi spanyol korona ázsiai terjeszkedési politikájának egyik legfontosabb szakaszát. Az Újvilággal ellentétben az ázsiai régióban az európai technikai fölény kizárólag a csendes-óceáni szigetvilágban és annak őslakos népessége felett érvényesült. Ezzel szemben a kontinens nagy államaiban (Kína, Japán) azok politikai összetettsége és katonai fejlettsége lehetetlenné tette a spanyolok számára, hogy erőszakos politikát folytassanak. Míg az amerikai kontinensen a spanyolok hatalmas területeket hódítottak meg és népeket hajtottak uralmuk alá, az ázsiai kontinensen ez lehetetlen volt. Nem tudták megváltoztatni az Ázsiával fennálló, évszázadokkal korábban kialakult hagyományos politikai, diplomáciai és gazdasági kapcsolatok struktúráját, így kénytelenek voltak beilleszkedni egy olyan rendszerbe, amelyben a kereskedelem volt az egyetlen módosítható elem, a gazdasági együttműködés előfeltétele pedig a diplomáciai kapcsolatok felvétele volt. A jelen tanulmány a spanyol uralkodó, II. Fülöp (1556–1598) uralkodása alatt a Spanyol Királyság által Kínával való kapcsolatfelvételre irányuló erőfeszítések kezdeti szakaszát mutatja be. Célja, hogy megvizsgálja a spanyol diplomácia ázsiai tevékenységének formáit az e kapcsolatok kialakítására irányuló kísérletek kontextusában, amelyek hátterét következetesen a spanyol korona azon törekvése határozta meg, hogy hozzáférést szerezzen az ázsiai kereskedelmi hálózatokhoz. A tanulmány bemutatja a történelmi események összefüggéseit a XVI. századi ázsiai spanyol diplomácia történetének keretében, amelynek egyik fő célja az úgynevezett „kínai vállalkozáshoz” kapcsolódó gazdasági lehetőségek kiaknázása volt. Mivel a téma a magyar történetírásban eddig felderítetlen terület, a tanulmány a spanyol diplomácia főbb kapcsolódási pontjaira, azok kereskedelmi motivációira, az interakciók hátterére és korlátaira, az ismétlődő kihívásokra, valamint az elért részleges eredményekre összpontosít, mindezt világos kronológiai keretben bemutatva. Mindezeket figyelembe véve a tanulmány „kiindulópontként” szolgálhat a téma további, részletesebb kutatásához és megvitatásához. | From the conquest of the Philippines in 1565 and the founding of the city of Manila in 1571, the Spanish sought to establish commercial and diplomatic relations with China, the largest state in Asia, in order to share in the benefits of long-distance trade. This marked the beginning of Spanish–Chinese relations and constituted one of the most important episodes in the Spanish Crown’s Asian policy of overseas expansion in the 16th century. Unlike the New World, in the Asian region European technical superiority prevailed exclusively in the Pacific archipelago and over its indigenous population. In contrast, in the large states of the continent (China, Japan), their political complexity and military development made it impossible for the Spaniards to pursue a policy of force. While the Spanish conquered vast territories and subjugated peoples on the American continent, this was impossible for them on the Asian continent. The Iberians were unable to change the traditional system of political, diplomatic, and economic relations with Asia that had developed centuries earlier, so they were forced to integrate into a system in which the only modifiable element was trade, and the prerequisite for economic cooperation was the establishment of diplomatic relations. This study presents the initial period of Spanish efforts to establish relations with China during the reign of the Spanish monarch Philip II (1556–1598). Its aim is to examine the specific forms of Spanish diplomacy in Asia in the context of attempts to establish such relations, the background of which was consistently shaped by the Spanish Crown’s ambition to gain access to Asian commercial networks. The paper explains the events’ connections within the course of the history of Spanish diplomacy in 16th-century Asia, one of the primary objectives of which was to exploit the economic opportunities associated with the so-called “China Enterprise”. Since the topic is previously unexplored in Hungarian historiography, the study focuses on the main points of contact in Spanish diplomacy, their commercial motivations, the background and limitations of these interactions, the recurring challenges, and the partial results achieved, presented in a clear chronological framework. Taking all this into account, the study may serve as a “springboard” for further, more detailed research and discussion of the topic.

Actions (login required)

Edit Item