A Méloszi párbeszéd újraértelmezése : Hatalom, morál és tárgyalás a Belgrád–Pristina párbeszédben = A Reinterpretation of the Melos Dialogue : Power, Morality, and Negotiation in the Belgrade–Pristina Dialogue

Mikó, Lili Dorottya (2026) A Méloszi párbeszéd újraértelmezése : Hatalom, morál és tárgyalás a Belgrád–Pristina párbeszédben = A Reinterpretation of the Melos Dialogue : Power, Morality, and Negotiation in the Belgrade–Pristina Dialogue. HADTUDOMÁNYI SZEMLE, 19 (2). pp. 191-200. ISSN 2676-9816

Preview

Text 13_miko_191-200_HSZ_2026_2.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (164kB) | Preview

Abstract

A tanulmány célja, hogy Thuküdidész Méloszi dialógusán keresztül értelmezze a kortárs, tárgyalásos konfliktuskezelés egyik legösszetettebb esetét: a Belgrád–Pristina párbeszédet. A peloponnészoszi háború történetének ez az ikonikus részlete a politikai realizmus egyik első megfogalmazása, amely az erő, az igazság és a racionalitás viszonyát drámai formában tárja fel. A tanulmány alapfeltevése, hogy a Belgrád–Pristina dialógus nem pusztán diplomáciai folyamat, hanem a „méloszi” logika modern újrajátszása: aszimmetrikus kommunikációs tér, ahol a hatalmi és morális érvek inkompatibilisek.A kutatás Thuküdidész realizmusát a modern diskurzuselemzés és konfliktuskommunikáció elméleteivel kapcsolja össze, hogy feltárja: a tárgyalások során a felek nem közös megértésre, hanem diszkurzív dominanciára törekednek. A tanulmány szerint a Belgrád–Pristina párbeszéd strukturálisan a Méloszi dialógus mintáját követi: a „gyengébb” fél (Koszovó) morális legitimitásra épít, míg az „erősebb” (Szerbia és a nemzetközi közvetítők) a stratégiai racionalitás nyelvét uralja. |The aim of this study is to interpret one of the most complex cases of contemporary, negotiated conflict management through Thucydides’ Melian dialogue: the Belgrade– Pristina dialogue. This iconic detail of the history of the Peloponnesian War is one of the first formulations of political realism, dramatically revealing the relationship between power, justice, and rationality. The basic premise of the study is that the Belgrade–Pristina dialogue is not merely a diplomatic process, but a modern replay of the “Melos” logic: an asymmetrical communication space where power and moral arguments are incompatible. The research links Thucydides’ realism with modern discourse analysis and conflict communication theories (Habermas, Fairclough) to reveal that during negotiations, the parties seek discursive dominance rather than mutual understanding. According to the study, the Belgrade–Pristina dialogue structurally follows the model of the Melos dialogue: the “weaker” party (Kosovo) builds on moral legitimacy, while the “stronger” party (Serbia and international mediators) dominates the language of strategic rationality.

Actions (login required)

Edit Item